A megújult múzeum Sepsiszentgyörgyön. 1911–12-ben épült fel a Kós Károly által tervezett impozáns épületegyüttes
Fotó: Blendem Production
Minél több célcsoportot szeretne megszólítani, bővíteni a közönség köreit a Székely Nemzeti Múzeum, hogy ne csak a történelem, néprajz, képzőművészet iránt érdeklődő emberek menjenek el a felújított, korszerűsített intézménybe, hanem mások is. Vargha Mihály, a nagyközönség előtt csütörtökön megnyíló sepsiszentgyörgyi intézmény igazgatója a Krónikának elmondta, a Kós Károly által tervezett impozáns épületegyüttest övező kertben dendrológiai parkot alakítottak ki, a négy éven át zajló felújítás után pedig „élővé teszik” a közgyűjteményt és tevékenységeit.
2023. október 24., 10:032023. október 24., 10:03
„Élővé teszik” a teljes egészében megújult sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot és annak tevékenységeit, a fiatalokat is hangsúlyosan megszólítják, várják a közönséget a Kós Károly által tervezett főépületbe, valamint az azt övező dendrológiai parkba – mondta el a Krónika megkeresésére Vargha Mihály, az intézmény igazgatója.
Négy évig tartott a felújítás. 2019 telén adták át a terepet a munkálatoknak, amelyek összesen 3,2 millió euróba kerültek
Fotó: Kolumbán Hanna
Az épületegyüttes korszerűsítését európai uniós pályázatból és saját költségvetéséből finanszírozta Kovászna Megye Tanácsa. Vargha Mihály elmondta,
„Azt tapasztaljuk, hogy a közönség nagyon szereti az épületet és a múzeumot, a sepsiszentgyörgyiek közül rengetegen érdeklődtek a felújítás évei alatt, hogy mikor lesz már kész és milyen lesz. Ezt az érdeklődést igyekeztünk is meghálálni, hiszen több ízben szerveztünk nyílt napot, amikor behívtuk pár órára a közönséget, hogy megmutathassuk a még üres épületet” – ecsetelte az intézmény vezetője. Mint mondta,
Az új elrendezésnek köszönhetően logikusabb a termek beosztása, tematika szerint csoportosították őket, megnövelték a kiállító felületeket
Fotó: Kolumbán Hanna
„Fontos, hogy megszólítsuk az ifjú generációt: külön épületet szentelünk a múzeumpedagógiának, mert azt valljuk, hogy a kicsi gyerekben kell elültetni a kíváncsiságot, a szépre való érzékenységet. Hála Istennek kitűnő kollégáim vannak, akik ezen dolgoznak” – mondta el Vargha Mihály. Hozzátette, a múzeumhoz ezután más oldalról is be lehet jönni, mint eddig: megnyitottak egy új gyalogkaput, amelyen keresztül a gyerekek is könnyebben megközelíthetik az épületegyüttest és a parkot – eddig a múzeum északnyugati oldaláról, a Szemerja-negyed felől nem lehetett bejönni. Vargha Mihály kérdésünkre arról is beszélt, hogy mire számíthatnak a látogatók az új parkot illetően.
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
„Eddig csak kertje volt a múzeumnak, mostantól viszont dendrológiai parkról beszélhetünk, hiszen Herczeg Ágnes tájépítész csodálatos parkot varázsolt nekünk.
Azt is kifejtette, a park madarairól is gondoskodnak, itatókat, etetőket szereltek fel. Mint az intézményvezető sorolta, a kopjafatározót gyönyörűen rendbe tették, meg fogják világítani, „Azt szeretnénk, ha egész családok látogatnának el sűrűn a múzeumba, ezért játszóteret létesítettünk. Úgy is el lehet képzelni, hogy a gyerek játszik, a szülők meg isznak egy pohár bort és hallgatják a finom muzsikát a szabadtéri színpadunkon” – fejtette ki az igazgató.
Tavasztól őszig gyönyörű dendrológiai park várja a múzeumlátogatókat őshonos növényekkel
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum
Hangsúlyozta,
Vargha Mihály arra is kitért, hogy a felújítás négy éve alatt olyan fontos javítási munkálatokat tudtak elvégezni, amit húsz év alatt se tudtak volna: ide tartozik a tetőszerkezet javítása, az épületgépészet, a statika a megerősítése. „Mindezt nagyon hosszú lenne felsorolni. A lényeg, hogy olyasmiket tudtunk elvégezni, ami tulajdonképpen nem látszik kívülről, de mi tudtuk, hogy bizony alapos felújításra szorul” – mondta az intézményvezető. Arra is kitért, hogy az új elrendezésnek köszönhetően logikusabb a termek beosztása, tematika szerint csoportosították őket, megnövelték a kiállító felületeket több mint 30 százalékkal úgy, hogy irodák már nincsenek az épületben – ezeket máshol helyezték el, csak a közönséget kiszolgálók – teremőrök, idegenvezetők, éjjeliőrök, nappali őrök – helyiségei kapnak helyet az épületben.
Fotó: Blendem Production
Hozzátette, a kiállítás célja, hogy megjelenítse a szabadságharc háromszéki eseményeit, illetve hadiiparának megszervezését, ugyanakkor a forradalom hátországának történéseit, a hősök mögötti hétköznapi géniuszokat, az önfeláldozó módon megnyilvánuló közösséget, és kidomborítsa a női szerepeket is.
„Gábor Áron ágyúöntő alakjára is összpontosít a tárlat, arra, hogy elmagyarázzuk, miként is válhatott hőssé, nagy történelmi személyiséggé, kik segítették ebben – például a kézdivásárhelyi céhrendszer. Elmagyarázzuk azt is, hogy miként tudott ez a kicsi nép szembeszállni egy világhatalommal” –mutatott rá az igazgató. Mint mondta,
„Multimédiás eszközökkel vonzzuk a gyerekeket, fiatalokat. Például a Gábor Áronról szóló kiállításban lesz olyan, hogy fel kell öltöztetni egy honvédet. Egy férfi alakra kell ruhát tenni, fegyvert adni neki, sőt, el kell látni élelemmel is. És ha valaki jól találja el, akkor mehet a harcba a honvéd, a pályázó meg ajándékot kap. Tehát igyekszünk, hogy az egész múzeum vagány is legyen, ne csak szép” – fejtette ki az intézmény vezetője. Az időszakos tárlatok sorába illeszkedik ugyanakkor a Mérföldkövek című kiállítás is, amely a múzeumalapítástól napjainkig villant fel egy-egy múzeumtörténeti érdekességet, fontos eseményt, néhány egyedülálló és látványos műtárgy kíséretében.
A csütörtöki megnyitón a vendégeket Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója köszönti. Kurátori tárlatvezetést tart Tóth-Bartos András történész, a múzeumkertben Herczeg Ágnes kalauzolja végig a vendégeket. Az eseményen közreműködik Dombi Rózsa néptáncos.
Amint az intézmény honlapján olvasható,
Társa az alapításban az első múzeumőr, Vasady Nagy Gyula volt. 1882 és 1952 között a múzeum az alapítólevélnek megfelelően, saját neve alatt működött és alapszabályai szerint gyűjteménye a székely nép elidegeníthetetlen tulajdona. 1911–12-ben épül fel a Kós Károly által tervezett impozáns múzeumépület. Az intézményt 1924-ben alapítványként jogi személyként ismerte el a román állam, ezt 1946-ban is megerősítette. 1949-52-ben államosították, ezután különböző közigazgatási egységek állami tulajdonaként kezelték. 1964-ig bezárólag, több szakaszban, 250 000 tételes levéltárunkat a sepsiszentgyörgyi állami levéltárba kebelezik, azóta annak magvát képezi.
A szentgyörgyi múzeumot 1972-73-ban bővítették a kézdivásárhelyi és csernátoni részleggel. 1994 végén engedélyt kapott az intézmény a „Székely Nemzeti Múzeum” név újbóli használatára. Az intézmény fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
Bár csak novemberben nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a teljes körű felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, csütörtökön, a múzeumok világnapja alkalmából vezetett épületbejárást tartanak.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!