Székely László újrafelfedezése: a „tájidegen” lakossággal is megismertetik, kinek az alkotói zsenijét tükrözi Temesvár

Székely László „fő műve”, a temesvári Piarista Gimnázium •  Fotó: Keresztes Péter

Székely László „fő műve”, a temesvári Piarista Gimnázium

Fotó: Keresztes Péter

A Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezésére idén januárra készült el a bánsági város egykori főépítészének, Székely Lászlónak emléket állító, illetve a munkásságát bemutató dokumentumfilm. A közel félórás alkotás készítőit, Szász Enikőt és Keresztes Pétert kérdeztük a filmezés folyamatáról és hátteréről.

Tóth Gödri Iringó

2021. május 09., 15:452021. május 09., 15:45

2021. május 11., 12:192021. május 11., 12:19

A Nagyszalontán született Székely László (1877–1934) a magyar szecesszió egyik nagymestere volt, aki közel két évtizeden át volt Temesvár főépítésze. A Temesvári Magyar Nőszövetség évtizedek óta próbálja felhívni a figyelmet munkássága, öröksége fontosságára. Ebben a munkában egy fontos állomást jelent a Székely László, a városépítő című film elkészülte, mely új médiumként, illetve többnyelvű eszközként sokakhoz eljut a készítők reményei szerint.

A méltatlanul elfeledett főépítész újrafelfedezése

A film rendezője, producere és ötletgazdája Szász Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színésznője, rendezője, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen fontos számukra, számára Székely László, elmondta, hogy

Temesvár 20. század eleji, első főépítészét 1934-ben bekövetkezett halála után méltatlanul elfeledték. 

„Újrafelfedezésének, életműve feltárásának és megismertetésének, emléke ápolásának és tovább éltetésének folyamatát a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt már több mint két évtizede végezzük. 1998-ban az életmű közismertté tételének legdirektebb módját egy épületfotó-kiállítás létrehozásában láttuk, melyet aztán az évek folyamán többször bemutattunk Temesváron, kétszer Budapesten, majd Szalontán, Szegeden, Gyulán, Békéscsabán” – idézte fel Szász Enikő.

Az alkotó szerint eddig is nagyon sokat tettek az építész emlékének ápolásáért: 2002-ben emlékévet szerveztek a művész születésének 125. évfordulója alkalmából, ekkor állíttattak egy bronzplakettet is magában foglaló háromnyelvű emléktáblát a főművének tekintett Kegyesrendi Főgimnázium (ma Gerhardinum Katolikus Líceum) főbejáratánál. Ugyancsak ekkor a tárlati anyag felhasználásával kiadtak egy fotóalbumot is, melyet Szekernyés János temesvári művészeti író, helytörténész háromnyelvű (magyar, román, angol) tanulmánya vezetett be.

Idézet
Az ezer példányban kiadott Székely László-album rövid idő alatt hivatkozási anyaggá vált a temesvári Nyugati Egyetem Építőművészeti Karán, hamar szétkapkodták, ma már »könyvritkaságnak« számít”

– fogalmazott a rendező.

Székely László szobra Temesváron •  Fotó: Keresztes Péter Galéria

Székely László szobra Temesváron

Fotó: Keresztes Péter

Az emlékév zárásaként, a Temesvári Magyar Nőszövetség nevében Szász Enikő által benyújtott kezdeményezés nyomán, Temesvár önkormányzata post mortem a város díszpolgárává avatta az építőművészt. Illetve az is neki köszönhető, hogy a Szakáts Béla temesvári szobrászművész által készített mellszobor emléket állít Székely Lászlónak a város Carmen Sylva parkjában.

Idézet
Az idén bemutatott dokumentumfilm már csak hab a tortán” 

– fogalmazott a színésznő.

A művészettörténeti, építészettörténeti háttér kapcsán Szász Enikő kijelentette, hogy a kutatómunka oroszlánrészét Szekernyés János, az album és a dokumentumfilm szövegének szerzője végezte. Hosszú ideig tartó levéltári kutatás eredményeképpen ő térképezte fel és azonosította a Székely László által tervezett vagy épített köz- és magánépületeket, annak a szakmai dokumentációnak a felhasználásával, amely a leszármazottak tulajdonában van. „Nemcsak a tervrajzokat, hanem a családi fotókat is az utódok bocsátották rendelkezésünkre.

Idézet
Az épületek azonosítása egyébként folyamatos: a helytörténész szerint újabb és újabb épületekről derül ki, hogy Székely a tervezőjük, időszerű lenne tehát az album bővített újrakiadása is”

– közölte a rendezőnő.

Szász Enikő nemcsak rendezője, hanem ötletgazdája is volt a filmnek •  Fotó: Facebook/Temesvári Rádió Galéria

Szász Enikő nemcsak rendezője, hanem ötletgazdája is volt a filmnek

Fotó: Facebook/Temesvári Rádió

Sok dokumentumot gyűjtött össze különböző forrásokból (internetről, régi újságokból) Momír Dorottya, a Temesvári Magyar Nőszövetség helytörténeti búvárkodással foglalkozó tagja, de alapos kutatómunkát végzett Keresztes Péter is, a film operatőr-szerkesztője, aki nemcsak az album, hanem a Magyar Földrajzi Társaság képanyagából, a Római Katolikus Püspökség levéltári anyagából is válogatott. 

Ismertető a „tájidegen lakosságnak”

Szász Enikő kifejtette, hogy a dokumentumfilm elkészítésének célja mindenekelőtt Székely László életművének megismertetése volt, hiszen annak ellenére, hogy a Temesvári Magyar Nőszövetségnek sikerült visszahoznia Székely Lászlót a feledésből, és manapság nincs olyan helytörténeti kiadvány, városkalauz, album vagy építészeti szakmunka, amely ne hivatkozna Szekernyés János könyvére, az építőművész neve még mindig nem ivódott be kellőképpen a köztudatba.

Idézet
A kisfilm elkészítése és terjesztése azért is volt indokolt, mert a Temesvárra a kommunizmus alatt betelepített és jelenleg is folyamatosan betelepülő tájidegen lakosság sem a térség történelmét, sem az ott létrejött magyar értékeket, sem az életművüket Temesváron kiteljesítő magyar személyiségeket nem ismeri, ennélfogva nincs tudatában annak, hogy kinek az alkotói zsenijét tükrözi a város”

– szögezte le az alkotó.

A temesvári régi vágóhíd épülete. Székely László „nagy vágóhídépítő Galéria

A temesvári régi vágóhíd épülete. Székely László „nagy vágóhídépítő" volt, több városba is tervezett vágóhidat

Fotó: Keresztes Péter

Szász Enikő arra is kitért, hogy a tavaly ősszel hivatalba lépett új városvezetés kinyilvánította szándékát Temesvár régi pompájának visszaállítására, így remélik, hogy 2023-ra, azaz amikorra kitolódott a koronavírus-világjárvány miatt a város Európa Kulturális Fővárosa címének gyakorlati „viselése”, Temesvárnak sikerül majd a legszebb arcát mutatnia. Ennek ellenére a filmből (is) kiderül, hogy vannak olyan épületek, melyek sorsa hányatott és szomorú. ilyen például a temesvári Magyar Ház, melyet az építőművész tiszteletdíjáról lemondva tervezett. Székely László kései munkája a legnagyobb világválság idején, 1929–30-ban épült közadakozásból a temesi szórványmagyarság művelődési házaként.

„A második világháború után kisajátították, többek között a kommunista propaganda szócsövei, a különböző nyelvű helyi sajtótermékek szerkesztőségei kaptak benne helyet.

Idézet
A rendszerváltás után a magyar érdekképviselet szövevényes perek sokaságán keresztül próbálta visszaszerezni a magyarság számára, sikertelenül. Egy törvénytelen telekkönyvi bejegyzés nyomán a román sajtóterméket kiadó cég tette rá a kezét, majd privatizálták és most magánkézben van.

A ház visszaszolgáltatására nem volt meg a politikai akarat, a perek bürokratikus ingoványába fulladt a visszaigénylés folyamata” – idézte fel Szász Enikő.

Korabeli fénykép Temesvár egykori főépítészéről •  Fotó: Keresztes Péter Galéria

Korabeli fénykép Temesvár egykori főépítészéről

Fotó: Keresztes Péter

Látványos, élvezhető alkotás fiataloknak is

A film, illetve a forgatás „technikai” részleteiről Keresztes Pétert, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának munkatársát kérdeztük, aki a film operatőre és vágója is volt. Keresztes Péter úgy került a projektbe, mint a térség egyik „alap filmes embere”, illetve mivel közismert az érdeklődése az ilyen témák iránt.

A fiatal filmes kiemelte, abban reménykedtek, hogy az audiovizuális médium által olyanokat is sikerül elérniük,  akik eddig nem kerültek kapcsolatba Székely László személyével, munkásságával – gondol itt elsősorban a fiatalokra.

Azt is hozzátette, hogy ezen gondolat nyomán töreketek arra, hogy a film ne egy unalmas ismeretterjesztő film legyen, hanem egy látványos, élvezhető alkotás.

Keresztes Pétertől azt is megtudtuk, hogy a filmnek létezett egy úgymond korábbi verziója is: néhány évvel ezelőtt készítettek néhány felvételt, melyek közül sokat felhasználtak ebben a tévés verzióban is. A filmes azt is kiemelte, nagyon örült, hogy bár Szász Enikő ötletei, illetve Szekernyés János kutatási eredményei alapján született meg a film, ő szabad kezet kapott az alkotásban.

A Polgári Menházalap Gyárvárosi Bérházának sarokdísze egy huszár, kinek pajzsán a magyar címer látható •  Fotó: Keresztes Péter Galéria

A Polgári Menházalap Gyárvárosi Bérházának sarokdísze egy huszár, kinek pajzsán a magyar címer látható

Fotó: Keresztes Péter

A korábbi „verzió” kapcsán Keresztes Péter azt is kiemelte, hogy a régebbi felvételek nagyon sokat segítettek most nekik, hiszen így sok olyan épületről voltak felvételeik, amelyeket a mostani forgatás alatt, felújítás miatt nem lehetett megörökíteni, mivel fel vannak, voltak állványozva, le vannak takarva. A filmben sok, drónnal készített felvétel is látható, amelyek kapcsán a filmes szakember azt mondta, hogy több szempontból is fontos voltak. Egyrészt ma már szinte elvárás egy ilyen jellegű dokumentumfilmben, hogy legyenek efféle „látványelemek”, másrészt lehetőséget nyújtottak az épületek, a város új, nem szokványos perspektívából történő megmutatására.

Rávilágítanak arra, hogy Székely László nemcsak épületeket tervezett, hanem a városrendezés szempontjából fontos elképzelései, tervei voltak.

A drónos felvételeket egy külsős cég készítette, amelynek tapasztalata volt az ilyen jellegű munkában, illetve meg voltak a szükséges engedélyeik is.

Keresztes Péter, akinek egyfajta személyes kötődése is van a filmhez, mivel a nagyapja Marosvásárhelynek volt főépítésze, azt is megemlítette, hogy Temesváron a földrajzi, nemzetiségi adottságok miatt nagyon sok az elhagyatott, elhanyagolt épület. Szerinte ezért is fontos lenne, hogy a városba újonnan, azaz az elmúlt 20–30 évben betelepedett emberekben is tudatosítsák az épületek, az épített örökség fontosságát.

Keresztes Péter az operatőri és vágói feladatok mellett a levéltári kutatásból is kivette a részét •  Fotó: Keresztes Péter Galéria

Keresztes Péter az operatőri és vágói feladatok mellett a levéltári kutatásból is kivette a részét

Fotó: Keresztes Péter

Keresztes Péter azt is hangsúlyozta, fontos volt számukra, hogy ne egy „száraz” dokumentumfilmet készítsenek: hogy az épületek, illetve Székely László munkásságának bemutatása ne legyen olyan, mintha egy lexikon szócikkeit olvasnák fel.

Az épületek bemutatását próbálták színesíteni, bemutatni az egykori és a jelenlegi funkciókat, történeteket, érdekességeket kiemelni.

A film elérhető a Youtube-on, a Facebookon, levetítették a Román Televízió Magyaradásában, a TVR 1-en és a TVR 3-on is, a temesvári területi televízió is többször műsorára tűzte, több ezer emberhez eljutott. A film román felirattal érhető el, illetve az alkotók elmondták, hogy elkészült a szöveg angol fordítása is, így a közeljövőben elkészítik a film angol feliratozású változatát is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten