Gabriela von Habsburg főhercegnő acélból készült művei „organikusak és költőiek”
Fotó: Kunsthaus 7B
Gabriela von Habsburg főhercegnő műveiből nyílik kiállítás a Szeben megyei Kisdisznódon június 20-án, a „Spațiu între – In Between” (Térköz) című szabadtéri tárlat szeptember 5-ig lesz látogatható.
2021. június 08., 16:412021. június 08., 16:41
2021. június 08., 16:422021. június 08., 16:42
IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király unokája, Gabriela von Habsburg főhercegnő Németországban élő művész, akinek szobrait és litográfiáit a Kunsthaus 7B szebeni művészeti galéria mutatja be.
Amint a művésznő honlapján, a habsburg.de oldalon olvasható, Gabriela von Habsburg azt vallja: „a befogadó számára új szempontokat kell teremteni, hogy új perspektívákat ismerhessen meg és hogy a számára otthonosat teljesen más szemszögből szemlélhesse”.
Gabriela főhercegnő június 20-án nyitja meg a kiállítást Kisdisznódon – közölte a HÍD Szebeni Magyar Ház. Idézik Oana Ionelt, a kiállítás bukaresti kurátorát, aki kifejti, nagyon büszkék arra, hogy a főhercegnő spontán módon elfogadta meghívásukat.
„Rozsdamentes acélból készült művei meglepően organikusak és költőiesek, nagyon jól illeszkednek az erdélyi tájba” – fogalmaz a kurátor. Kifejti, a főhercegnő nemzetközileg elismert művész, akinek kiállításai és szabadtéri szobrai megtalálhatóak a világ különböző pontjain, művei különleges poézissel bírnak, ugyanakkor konstruktivista geometriát hordoznak. A kisdisznódi kiállítás megnyitó ünnepsége közép-európai társadalmi esemény, ahol jeles személyiségek, gyűjtők és műértők találkoznak, a nemesi családok képviselőit Csehországból, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországról és Romániából várják. A román királyi családot, Sofia román királyi hercegnő képviseli.
– fogalmaz Thomas Emmerling német műgyűjtő, a kisdisznódi Kunsthaus 7B igazgatója.
A kiállítás több mint 20 szobrot és kültéri emlékművet, valamint litográfiákat mutat be.
„Gabriela von Habsburg művészetfilozófiájában a térköznek megvan a maga jellege és része az egész műalkotásban” – írja Elmar Zorn német műkritikus, aki várhatóan eljön majd a megnyitóra. Oana Ionel kurátor szerint a kiállítás fő gondolata, hogy Románia „térköz” Róma és Bizánc, Nyugat és Kelet között. A rendezvény szervezői Luzernből, Párizsból, Münchenből, Firenzéből és Bécsből várnak vendégeket.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!