A világhírű, csíkszeredai születésű Szász Endre képzőművész alkotásaiból nyílik tárlat a Csíki Székely Múzeumban szerdán 18 órakor.
2016. december 13., 13:582016. december 13., 13:58
A Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező grafikus, porcelánfestő Csíkszeredában született 1926. január 7-én, és a magyarországi Mosdóson hunyt el 2003. augusztus 18-án. „Van egy komoly gyűjteményem, amelyet haza akarok hozni” – nyilatkozta Szász Endre több alkalommal is. A művész felesége által gondozott vegyes gyűjtemény 2009-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum kezelésébe került, s állandó kiállításon vált közkinccsé. A gyűjtemény legértékesebb egysége Szász alkotásait foglalja magában, a székelyföldi vándorkiállítás ez utóbbiakból nyújt válogatást. A művész korai periódusát a miskolci múzeum törzsgyűjteményéből válogatott rézkarcok illusztrálják – áll a múzeum közleményében.
Szász Endre munkássága különös része a magyar művészetnek. Az 1950-es években könyvillusztrációival aratott sikereket, majd érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult, és sajátos festőtechnikájával, képeinek szürrealisztikus világával hívta fel magára a figyelmet. Látvány- és díszlettervezőként a filmszakmában is letette névjegyét, de neve talán leginkább a 80-as évekbeli, Hollóházán végzett tevékenységével, a porcelán széles körű felhasználhatósága és népszerűsítése terén elért eredményeivel forrott össze.
Képi világának karaktere – nyilatkozatai szerint – annak az élményanyagnak a hatására alakult ki, amelyet Székelyföldön gyűjtött össze: „Az én szürrealizmusom a népdalokból ered, a hegyi emberek népdalaiból. A hegyi ember nem lát keresztül a sötét erdőn. Benn a rengetegben homályt tapasztal, különös gyökereket lát, misztikum környezi, és nem látja azt, ami a hegy mögött van. Ezért kitalálja, és olyankor képekben fantáziál. A Hargita-erdei ember képek révén jeleníti meg az érzékeivel meg nem tapasztalt titokzatosságot. Jelképeket használ. A szimbolika pedig a szürrealizmus teremtője” – vallotta a művész.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!