Fotó: Pinti Attila
A versben hisz, a nyelvben él – vallja Szabó T. Anna költő, író, műfordító, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház meghívására érkezett szülővárosába a magyar költészet napján.
2017. április 12., 18:302017. április 12., 18:30
A stúdióteremben tartott kedd esti, telt házas beszélgetésen a meghívott Visky András drámaíró, a színház művészeti vezetőjének kérdésére elmondta: az 1987-es kitelepülésük élményét mai napig nem tudta megírni. „Ha tudtam volna mesélni, már elmeséltem volna\" – fogalmazott, de mivel nagyobbik fia 15 éves lesz – akárcsak ő Magyarországra való költözésükkor – rá kell szánnia magát. Erről csak prózában tudna írni, mivel a vers túl kijelentő, az esszé ellenben csak „próbálkozik\".
A versformák kifinomult művelője, költészete egyszerre tiszteletteljes és modernista, ami sokszor gyanakvást szül, mutatott rá Visky András. „Nagyon nehéz bizonyítani az embernek, hogy komoly, amit mond\" – vélte a meghívott, aki saját szavai szerint úgy érzi magát, mint egy tükörteremben, ahol tudatosan reflektál mindenre, de nem tudja megtervezni, így csak bízni tud abban, hogy van kijárat. A hang, ahogyan beszél, nagyon érthető, de amiről beszél, már nem, mondta az Elhagy című kötete kapcsán, melyet túl csupasznak ítélt a kritika. „Csak magam akartam lecsupaszítani, elég zavarbaejtő ez, de akkor annyira kiszolgáltatott és csupasz helyzetben voltam\" – jelentette ki a kérdező megjegyzésére, miszerint a kötetben az Isten-kérdés egy anya testi tapasztalataként jelenik meg. Hozzátette, sokan hiányolták a kötetből az iróniát, de míg a halálra nyelvet ölthetünk, a születés – amiről a könyv szól - nem ironizálható.
„Az ambícióm mindig az írás volt, és hogy megmutassam, a vers hogyan működik\" – jelentette ki Szabó T. Anna, hozzátéve, számára a megszólalás tisztasága és a vers képi ereje a fontos. A verset nemcsak írja, hanem mondja is, magának és másoknak. A kolozsvári közönségnek is példátlan beleéléssel olvasta fel költeményeit, kijelentve: dallam nélkül nincs vers.
Első prózakötetét, a tavaly megjelent Töréstesztet – mely az est címét is adta – a harag könyvének nevezte, mivel kiadta benne indulatait. Versszerűen ír novellát is, vallotta be, regényt pedig – bár mindig arra készült – azért nem ír, mivel ebből a sungból nem lehetne, másrészt egy regényíró mellett élve látja, hogy néha milyen fájdalmas. „Egy házban egy oroszlán bőven elég\" – utalt férjére, Dragomán György íróra, hozzátéve, gyerekeik miatt nem lehetnek mindketten regényírók. Nagyszülei örökségéről elmondta: nagyapja, Szabó T. Attila nyelvész, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője tanította meg arra, hogyan lehet egy nagy vállalkozást vinni a vállán, míg nagyanyja egész életével arra példa, hogyan lehet és kell támogatni ezt a munkát.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.