Feltenné az országot a filmes térképre az a törvénykezdeményezés, amely kedvezményeket biztosítana azoknak a filmkészítőknek, akik Romániát választanák forgatásuk helyszínéül. A javaslat Corina Șuteu művelődési minisztertől származik, aki nemrég arról beszélt, hogy a román állam visszaadhatná a film költségvetésének legtöbb 25 százalékát azoknak a producereknek, akik itt forgatnak.
A tervezetet átvette a gazdasági tárca, a Capital gazdasági és üzleti hetilap információi szerint pedig jelenleg egyeztetések zajlanak a pénzügyminisztériummal és a Versenytanáccsal, ezt követően pedig ismertetik majd a javaslat végső formáját.
Máshol bevált
A forgatások támogatása – mint ismeretes – bevált szokás a környező országokban, Románia a tervezet elfogadásával nem tenne mást, mint felzárkózna az olyan országok sorába, mint Magyarország, Csehország vagy Lengyelország. Európai uniós szinten mintegy húsz tagállam nyújt máris hasonló kedvezményeket.
A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint például Csehország a helyben elköltött pénzösszegek 20 százalékának megfelelő kedvezményt ad, míg Magyarországon ez az összeg eléri a 25 százalékot. Lengyelországban a büdzsé 50 százaléka is lehet, ám azzal a kikötéssel, hogy nem haladhatja meg az egymillió eurót. Horvátország ugyan „csak” 20 százalékot ajánl fel 2012 óta azoknak a filmeseknek, akik náluk forgatnának, viszont ez az összeg elmehet filmenként 2,65 millió euróig.
A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég adatai szerint a kedvezmények meghozták a hozzájuk fűzött reményt, Magyarországon értékében 500 százalékkal ugrott meg a filmgyártás, míg Csehországban 300 százalékos bővülést tapasztaltak. A PwC szakértői úgy vélik, a tervezett intézkedés 250 millió euróval dobná meg a román filmipart, ugyanakkor négyezer új munkahely jöhetne létre. A szakértők szerint közvetve évi 850–974 millió euróval járulna hozzá a román gazdasághoz. Eközben a tavalyi év végén 53 millió euróra becsülték a romániai filmipart, ami nemzetközi összevetésben igen alacsonynak számít. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy amennyiben az itteni tájak, városok megjelennek például a nagy költségvetésű amerikai produkciókban, az a turizmusra is nagy hatással lesz.
Lakatos Róbert üdvözli a kezdeményezést
Nagyon jó kezdeményezésnek tartja a filmesek idecsalogatását Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező. „Ez ugyanaz, ami Magyarországon meg Csehországban is működik. De azt tudom, hogy annak idején, amikor Magyarországon bevezették, az EU nem tapsolt ennek, mert ez nyilvánvalóan idevonzza a külföldi produkciókat” – értékelte a törvénykezdeményezést a Krónika megkeresésére a filmes szakember.
Mint hangsúlyozta, azért is fontos lépés lenne, mivel a romániai filmes szakma csak úgy tud létezni, ha készülnek filmek. Meglátása szerint jelenleg borzasztóan kevés az a filmmennyiség, ami román filmként készül, ahhoz, hogy a filmes szakemberek – beleértve a mozgóképgyártás teljes hátterét, a világosítókat, hangmérnököket, illetve az utómunkálatokat végző stúdiókat – meg tudjanak abból élni. „Ehhez mindenképp ide kell vonzani külföldi produkciókat, és csak így lehet ezt a feladatot megoldani, ha kedvezményeket kapnak. Ezért nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést” – összegzett Lakatos Róbert.
Bobby Păunescu: mindenki nyer
Hasonlóképpen vélekedik Bobby Păunescu ismert román filmes szakember, a Bucharest Film Studios társtulajdonosa. „Egyenlő eséllyel versenghetnénk a filmgyártást bátorító országokkal, ez pedig meglátszana az ágazat költségvetési hozzájárulásain is” – fogalmazta meg a Capitalnak.
„Most Prágában vagy Budapesten láthatjuk Brad Pittet, Angelina Jolie-t vagy Charlize Theront, mivel ott léteznek ezek a kedvezmények. Bukarest is hasonló célponttá válhatná, a romániai turizmus pedig nagy nyertese lenne a kezdeményezésnek” – mutatott rá Bobby Păunescu, aki szerint a romániai filmgyártásnak akkora előnye származhat ennek gyakorlatba ültetéséből, amely felülmúlja a legoptimistább forgatókönyveket is.
Egy előzmény, az is rég volt
Mostanáig egyébként egy igazi hollywoodi szuperprodukciót forgattak Romániában: a Hideghegy (Cold Mountain) filmet a Brassó megyei Barcarozsnyón vették fel 2002-ben olyan sztárok jelenlétében, mint Nicole Kidman, Jude Law vagy Renée Zellweger. A Capital szerint ugyanakkor a film sikere a producerek mellett a román gazdaságnak is óriási hasznára vált akkoriban. Például rozsnyóiak százai vették ki részüket közvetlenül is a filmkészítésben, ácsok, sofőrök, idegenvezetők kerestek néhány napra a havi átlagbérnek megfelelő összegeket.
A számítások szerint a 80 millió eurós költségvetés mintegy 20 százalékát nálunk költötték el. De Rozsnyó hosszú távon is nyertese a forgatásnak, a szakértők szerint a film is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a város ma az ország egyik fontos idegenforgalmi attrakciójának számít. Ugyan a későbbi években még forgattak néhány filmet az országban, lényegesen alacsonyabb költségvetésű, az amerikai mainstreamből kifutott sztárokat felvonultató mozik voltak, így különösebb hatást nem gyakoroltak. Eközben Magyarországon, Csehországban vagy Horvátországban óriási költségvetésű, sztárparádés filmeket vettek fel, évente többet is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!