Petőfinek az életműve az érdekes, nem a halála – Hermann Róbert történész a költő-forradalmárhoz kapcsolódó mítoszokról

Hermann Róbert történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hermann Róbert történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Hány kézirata volt a Nemzeti dalnak? Elszavalta Petőfi a verset a Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15-én? Mi történt vele 1849. július 11-én a segesvári-fehéregyházi ütközetben? Hősi halált halt, vagy esetleg fogságba esett? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott, pontosabban igyekezett választ adni Hermann Róbert történész, író, egyetemi oktató a Korunk Akadémia februári kiadásában Kolozsváron. Rámutatva egyúttal, hol kell keresnie az utókornak a nemzet költőjét.

Tóth Gödri Iringó

2023. február 23., 14:482023. február 23., 14:48

2023. február 23., 15:032023. február 23., 15:03

Szép számban gyűltek össze az érdeklődők szerda délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület kincses városi előadótermében, hogy meghallgassák a Korunk Akadémia vendégelőadójának, Hermann Róbertnek Petőfi Sándorhoz kapcsolódó kutatási eredményeit. A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből című sorozatának legújabb előadásának meghívottja rögtön az elején felkeltette a hallgatóság figyelmét. Azzal indított ugyanis, hogy a gyakran kötetekben, akár tankönyvekben is szereplő jelenet, melyen Petőfi a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum előtt, a közhiedelemmel ellentétben nem 1848. március 15-én, hanem egy hónappal később, április 9-én ábrázolja a költőt.

Magának Petőfinek a saját feljegyzéseiben sem szerepel, hogy elszavalta aznap a verset a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, illetve a kortárs visszaemlékezések sem számolnak be erről.

Csupán egyetlen forrás támasztja alá ezt a köztudatba beépült legendát, amit valószínűleg az indított el, hogy a Nemzeti dal kottakiadásának borítóján a költő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval – bár tény, hogy a képaláírás egy szóval sem említi, hogy március 15-ei lenne a jelenet.

Legenda versus valóság

Hermann Róbert kolozsvári előadása során azt is hangsúlyozta, hogy a jól ismert ábrázolás azért sem mutathat be március 15-i eseményeket, mert nem látunk rajta esernyőket vagy esőcseppeket, pedig aznap végig esett az eső. A magyarországi történész publicista, író – számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője – hozzátette, valószínűleg az is hozzájárult ennek a legendának a köztudatba való beépüléséhez, hogy a Nemzeti Múzeum a március 15-i események egyik olyan helyszíne, ami ma is létezik, az épület fennmaradt – ez pedig ritkaság.

A kéziratok, átjavított változatok kapcsán a történész felidézte azt az anekdotát, mely szerint amikor március 15-én Petőfi a Pilvax Kávéházban írta a költeményt, egy Szikra Ferenc nevű ifjú hatására változtatta meg az eredetileg „rajta, magyar!” felkiáltást „talpra magyarra!”. Ezzel a történettel a legfőbb probléma az, hogy Petőfi naplója szerint a Nemzeti dalt még március 13-án írta Szendrei Júlia társaságában.

Korában nem volt mindenki oda érte

Hermann Róbert azt is felvázolta a közönségnek, hogy a március 15-én még közkedvelt költő népszerűsége miként romlott meg fokozatosan, többek között A királyokhoz című szókimondó verse miatt. Ehhez hozzájárult az is, hogy hajlamos volt akár szónoklatai által is inkább kiélezetté tenni az egyébként is feszült forradalmi helyzetet, miközben az emberek egyre inkább arra vágytak, hogy elcsendesedjenek az események.

Idézet
A közvélemény nagy része egyáltalán nem tartotta indokoltnak azt a fajta republikanizmust, amit a költő képviselt, illetve azt a fajta nagyon erőteljes, erkölcsiséggel párosult, de hogy úgy mondjam, mégis csak ideomán forradalmiságot, amivel folyamatosan azt hirdette, hogy a forradalomnak nincs vége,

hogy ez még csak az első felvonás volt” – magyarázta Hermann Róbert, hozzátéve, eközben a többség valamiféle jakobinus fordulattól tartva éppenhogy szerette volna elkerülni a Petőfi által sürgetett folytatást, a következő felvonást.

•  Fotó: Wikipédia Galéria

Fotó: Wikipédia

A történész részletesen kibontotta a forradalom utáni egy év eseményeit, kitérve arra, miként foszlott szét Petőfi számára a vidéki, politikusi karrier reménye, hogy életében a szabadságharc eseményeitől függetlenül is milyen jelentős volt ez az időszak, hiszen meghalt az édesapja, megszületett a gyereke.

Legendák a költő halála körül

A szakértő részletesen beszélt a nemzet költőjének halála körüli kérdésekről, hiedelmekről is. Hermann Róbert egyrészt leszögezte, hogy Petőfi Sándor nem is lehetett volna jelen a fehéregyházi csatában, mivel Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka nem akarta magával vinni, ám a költő „nem bírt magával”. Az ütközetben épp ezért nem is vehetett részt, csupán egyféle „katasztrófaturistaként,” távolról szemlélhette az eseményeket.

Az orosz támadás után, menekülés közben látták utoljára, illetve egy őrnagy korabeli jelentése számolt be arról, hogy látták a holtestét.

Az anyaországi történész hozzátette, sok apró részlet utal arra, hogy valószínűleg a holttest nem a Petőfié volt, például az is, hogy a szemtanú szerint egy kitüntetésfüzért is volt a halotton, amit azonban a költő biztosan nem viselt, hiszen nem is lehetett volna jelen hivatalosan a csatában.

Hermann Róbert kitért arra az elméletre is, miszerint Petőfit a cári csapatok elhurcolták Szibériába, és később ott hunyt el. Felidézte, hogy azidőben Oroszországgal kölcsönös kiadatási egyezmény volt érvényben, és a korabeli dokumentumok, emlékiratok szerint mindkét fél tartotta is magát ehhez. Másfelől a gyakran emlegetett fogolylisták – épp az előbbi ok miatt – egyáltalán nem is léteztek.

A történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni.

Idézet
Ahelyett, hogy azt keresgélnék, hol van eltemetve, Petőfit a könyvespolcon, no meg a szívünkben kell keresni”

– zárta kincses városi előadását Hermann Róbert történész.

korábban írtuk

Petőfiről tart előadást Kolozsváron Hermann Róbert magyarországi történész
Petőfiről tart előadást Kolozsváron Hermann Róbert magyarországi történész

Petőfi a forradalomban és szabadságharcban címmel tart előadást Kolozsváron a Korunk Akadémia sorozat keretében Hermann Róbert magyarországi történész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás