Hermann Róbert történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Hány kézirata volt a Nemzeti dalnak? Elszavalta Petőfi a verset a Nemzeti Múzeumnál 1848. március 15-én? Mi történt vele 1849. július 11-én a segesvári-fehéregyházi ütközetben? Hősi halált halt, vagy esetleg fogságba esett? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott, pontosabban igyekezett választ adni Hermann Róbert történész, író, egyetemi oktató a Korunk Akadémia februári kiadásában Kolozsváron. Rámutatva egyúttal, hol kell keresnie az utókornak a nemzet költőjét.
2023. február 23., 14:482023. február 23., 14:48
2023. február 23., 15:032023. február 23., 15:03
Szép számban gyűltek össze az érdeklődők szerda délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület kincses városi előadótermében, hogy meghallgassák a Korunk Akadémia vendégelőadójának, Hermann Róbertnek Petőfi Sándorhoz kapcsolódó kutatási eredményeit. A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből című sorozatának legújabb előadásának meghívottja rögtön az elején felkeltette a hallgatóság figyelmét. Azzal indított ugyanis, hogy a gyakran kötetekben, akár tankönyvekben is szereplő jelenet, melyen Petőfi a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum előtt, a közhiedelemmel ellentétben nem 1848. március 15-én, hanem egy hónappal később, április 9-én ábrázolja a költőt.
Csupán egyetlen forrás támasztja alá ezt a köztudatba beépült legendát, amit valószínűleg az indított el, hogy a Nemzeti dal kottakiadásának borítóján a költő a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szaval – bár tény, hogy a képaláírás egy szóval sem említi, hogy március 15-ei lenne a jelenet.
Legenda versus valóság
Hermann Róbert kolozsvári előadása során azt is hangsúlyozta, hogy a jól ismert ábrázolás azért sem mutathat be március 15-i eseményeket, mert nem látunk rajta esernyőket vagy esőcseppeket, pedig aznap végig esett az eső. A magyarországi történész publicista, író – számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője – hozzátette, valószínűleg az is hozzájárult ennek a legendának a köztudatba való beépüléséhez, hogy a Nemzeti Múzeum a március 15-i események egyik olyan helyszíne, ami ma is létezik, az épület fennmaradt – ez pedig ritkaság.
A kéziratok, átjavított változatok kapcsán a történész felidézte azt az anekdotát, mely szerint amikor március 15-én Petőfi a Pilvax Kávéházban írta a költeményt, egy Szikra Ferenc nevű ifjú hatására változtatta meg az eredetileg „rajta, magyar!” felkiáltást „talpra magyarra!”. Ezzel a történettel a legfőbb probléma az, hogy Petőfi naplója szerint a Nemzeti dalt még március 13-án írta Szendrei Júlia társaságában.
Korában nem volt mindenki oda érte
Hermann Róbert azt is felvázolta a közönségnek, hogy a március 15-én még közkedvelt költő népszerűsége miként romlott meg fokozatosan, többek között A királyokhoz című szókimondó verse miatt. Ehhez hozzájárult az is, hogy hajlamos volt akár szónoklatai által is inkább kiélezetté tenni az egyébként is feszült forradalmi helyzetet, miközben az emberek egyre inkább arra vágytak, hogy elcsendesedjenek az események.
hogy ez még csak az első felvonás volt” – magyarázta Hermann Róbert, hozzátéve, eközben a többség valamiféle jakobinus fordulattól tartva éppenhogy szerette volna elkerülni a Petőfi által sürgetett folytatást, a következő felvonást.
Fotó: Wikipédia
A történész részletesen kibontotta a forradalom utáni egy év eseményeit, kitérve arra, miként foszlott szét Petőfi számára a vidéki, politikusi karrier reménye, hogy életében a szabadságharc eseményeitől függetlenül is milyen jelentős volt ez az időszak, hiszen meghalt az édesapja, megszületett a gyereke.
Legendák a költő halála körül
A szakértő részletesen beszélt a nemzet költőjének halála körüli kérdésekről, hiedelmekről is. Hermann Róbert egyrészt leszögezte, hogy Petőfi Sándor nem is lehetett volna jelen a fehéregyházi csatában, mivel Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka nem akarta magával vinni, ám a költő „nem bírt magával”. Az ütközetben épp ezért nem is vehetett részt, csupán egyféle „katasztrófaturistaként,” távolról szemlélhette az eseményeket.
Az anyaországi történész hozzátette, sok apró részlet utal arra, hogy valószínűleg a holttest nem a Petőfié volt, például az is, hogy a szemtanú szerint egy kitüntetésfüzért is volt a halotton, amit azonban a költő biztosan nem viselt, hiszen nem is lehetett volna jelen hivatalosan a csatában.
Hermann Róbert kitért arra az elméletre is, miszerint Petőfit a cári csapatok elhurcolták Szibériába, és később ott hunyt el. Felidézte, hogy azidőben Oroszországgal kölcsönös kiadatási egyezmény volt érvényben, és a korabeli dokumentumok, emlékiratok szerint mindkét fél tartotta is magát ehhez. Másfelől a gyakran emlegetett fogolylisták – épp az előbbi ok miatt – egyáltalán nem is léteztek.
A történész úgy véli, nem valószínű, hogy a költő holtteste valaha is előkerül, de szerinte nem is erre kell koncentrálni.
– zárta kincses városi előadását Hermann Róbert történész.
Petőfi a forradalomban és szabadságharcban címmel tart előadást Kolozsváron a Korunk Akadémia sorozat keretében Hermann Róbert magyarországi történész.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
szóljon hozzá!