Fotó: EMŰK/ Facebook
A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is megtekinthető Gergely István szobrászművész pénteken nyíló életmű-kiállításán, amely július elejéig látogatható Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
2022. május 26., 22:112022. május 26., 22:11
2022. május 26., 22:212022. május 26., 22:21
Gergely István (1939–2008) szobrászművész életmű-kiállítását nyitják meg pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) földszinti kiállítótereiben. Gergely István a grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plaketteket alkotott, az erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnokát is elkészítette.
A művész pályáját bemutató, július 2-ig látogatható tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a központ vezetője, valamint a művész unokaöccse, a szintén szobrászművész Gergely Zoltán rendezte.
Amint az EMŰK közleményében olvasható, Gergely István szobrai és domborművei erdélyi hétköznapjaink elengedhetetlen tartozékai. Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre.
Gergely István (Csíkkozmás, 1939 – Kolozsvár, 2008) szobrászművész
Fotó: Wikipédia
A tárlaton ezek a még ma is az újszerűség erejével ható plakettek kapnak hangsúlyt, ugyanakkor
A csíkkozmási születésű Gergely István a marosvásárhelyi művészeti középiskolában tanult, ahol 1958-ban érettségizett. Ezt követően Vetró Artúr osztályában, Kós András és Balaskó Nándor szobrászattanárok keze alatt tanult a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Itt 1964-ben szerzett diplomát. 1964–1990 között középiskolai rajztanár Kolozsváron, ám a pedagógusi munka mellett megfeszített erővel dolgozik alkotói pályájának kiteljesítésén is.
valamint az erdélyi és egyetemes magyar művelődés és kultúrtörténet jeles személyiségeit megörökítő plakettek, de több jelentős munkája lelhető föl romániai köztereken és intézményekben is: így például a nagyváradi Körös-parti sétányon Lorántffy Zsuzsanna egész alakos bronzszobra, Alsócsernátonban Bod Péter és Végh Antal, Sepsiszentgyörgyön pedig Gábor Áron mellszobra.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!