Az 1915-ös törökországi örmény népirtás eseményeit feldolgozó regény 2004-ben, röviddel a megjelenése után bestseller lett Olaszországban. A négy utánnyomást megért regényt angol, francia, görög, német, japán, svéd és spanyol nyelvre fordították, a könyv alapján 2006-ban az olasz Taviani-fivérek Európa-szerte ismert filmet forgattak, amelyből a marosvásárhelyi kötetbemutató közönsége is láthatott részleteket.
A regény egy törökországi kisvárosban élő örmény család történetét dolgozza fel, a Pacsirtavár pedig a család nyári lakja, amely üresen áll, miután a török katonák lemészárolják a férfiakat és a kisfiúkat, az asszonyok pedig elmenekülnek. A Pacsirtavár bemutatóján a kötet és egyben a Látó folyóirat szerkesztője, Vida Gábor beszélgetett a fordítóval, Király Kinga Júliával és a könyvet lektoráló, marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Kali Kinga antropológussal, diaszpórakutatóval, akinek az erdélyi örmény identitás a szakterülete. „Arslan asszony idős korában fedezte fel örmény gyökereit, és a családtörténetét foglalta bele ebbe a regénybe, amely egy csapásra világhírűvé tette. Családja anatóliai származású, de az Olaszországba szakadt rokonai sok évig titkolták a szörnyű múltat” – mondta el a fordító. Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a török állam tagadja, hogy a múlt század elején népirtás történt, és az örmények még mindig várnak egy – a nürnbergihez hasonló – elszámoltató perre.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.