Vajon mi történne, ha a boltban összecsukható nagymamát lehetne vásárolni, amely gombnyomásra működik, segíti a családot, kiszolgálja a gyerekeket? – ennek a kedvesen abszurd, elgondolkoztató felvetésnek jár utána a kolozsvári Szőcs Margit meséje, amelyet a kincses városbeli Puck Bábszínházban állított színpadra Jancsó Hajnal rendező.
2018. június 29., 11:092018. június 29., 11:09
Az összecsukható nagymama a címe a mesének, ami az azonos című, váratlan fordulatokban bővelkedő, fantáziadús történeteket felsorakoztató kötetben látott napvilágot tavaly a csíkszeredai Gutenberg kiadó gondozásában Kürti Andrea rajzaival.
Szőcs Margit meséjében az összecsukható nagymama a város nagyáruházának innovatív terméke, amely mos, főz, takarít, mesét olvas, és a tanulásban is segít, a vállán pedig van egy gomb, amellyel össze lehet csukni. A nagymamát megvásárolja Dorka és Dömötör családja, az együttélés szépen alakul, egy napon azonban a gomb meghibásodik, s nagymama többé már nem csukható össze. Mivel garanciában van, a szülők reménnyel telve viszik vissza az áruházba, hogy kicseréljék.
„A család tagjai az elektronikus világ szülöttei. Testük minden része ebből építkezik, mozdulataik és gondolataik ezt a világot tükrözik. Selejtes elektronikai, technikai elemek segítségével és nagyon nagy szeretettel hoztuk őket létre.
– vallja Jancsó Hajnal, az előadás rendezője. Szőcs Margit a Krónika megkeresésére elmondta, a második könyvének címadó meséje alapján készüő bábszínházi produkció esetében szabad kezet adott a rendezőnek, így kíváncsian várja, milyen lesz az előadás, ez számára is meglepetés lesz. „A történetben a tömbházlakásban lakó kétgyerekes házaspár megvásárolja az összecsukható nagymamát, merthogy az igazi nagymamát nem tudják elhozni – életterükben nincs hely, fel kéne adniuk kényelmüket, korlátozná a mozgásterüket.
– mondta el a szerző. Mint mesélte, szürreális meséjében a nagymama tulajdonképpen egy szerkezet, használati utasítás jár hozzá, de úgy viselkedik, mint egy igazi nagymama: a dobozán egy nagymama látható egy tál szilvásgombóccal a kezében.
„A gyerekolvasó és a felnőtt olvasó is ott lebegett a szemem előtt, amikor ezeket a meséket írtam. Gyakorló szülőként, nagyszülőként fontos volt számomra, hogy ne csak a gyereket, hanem a neki felolvasó felnőttet is megszólítsa a mese.
– mondta a szerző. Hozzátette, történetei átjárhatóságot teremtenek a valós és képzelet szülte világ közt, hiszen a gyerekek olvasatában nem húzható éles határ a valóság köré, övék a világ teljessége, sőt bizony a felnőtt is sokszor szívesen átlép gondolatban a varázslatok tartományába. A Szőcs Margit meséiben föllelhető világ a valóság és varázslat ötvözetéből született régióban helyezkedik el.
„A szerző egyedi világot teremt, laza füzért alkotó meséi csak néhány ponton kapcsolódnak az „emberi” hétköznapokhoz. Meséinek egyik legfontosabb jellemzője a költőiség, szelíd humorral és erős képekkel átszőtt mondatait a gyerekekre szabja a szerző” – olvasható Szőcs Margit első mesekönyve ajánlójában. A Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka című kötet 2016-ban látott napvilágot a kolozsvári Koinónia kiadó gondozásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!