Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjánál buddhista szertartás keretében emlékeztek meg a nyelvtudósról a hét végén
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét felidéző emlék- és dokumentációs központot létesítenek Kovásznán – mondta el a Krónikának Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja, a központ kovásznai felelőse. A hétvégén emlékeztek meg a 180 éve elhunyt nyelvtudósról. Az eseményekről, Csoma emlékének háromszéki ápolásáról Szebeni Zsuzsát, a szervező Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetőjét kérdeztük.
2022. április 12., 12:432022. április 12., 12:43
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében, végső nyughelyénél, az indiai Dardzsilingben pedig buddhista szertartással emlékeztek a 180 éve elhunyt Kőrösi Csoma Sándorra a hét végén. Az eseményeket a sepsiszentgyörgyi és delhi Liszt Intézet szervezte. A teret és időt átívelő megemlékezést Erdő Mariann, a Liszt Intézet Delhi vezetője kezdeményezte, aki az évforduló alkalmából Delhiből Dardzsilingbe utazott a koszorúzásra, felajánlva egy párhuzamos esemény létrehozásának lehetőségét, amely összeköti a nyelvtudós szülőfaluját végső nyughelyével. A koszorúzás mindkét helyszínen szakrális elemmel egészült ki, a résztvevők lerótták kegyeletüket a magyarok őshazáját kereső nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója előtt.
„Szeretnénk, hogy szülőföldjén és végső nyughelye helyszínén is életben tartsák az emlékét, tisztelegjenek szellemisége előtt” – mondta a szervezésben részt vevő Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagja.
Fotó: Liszt Intézet Delhi
Ferencz Éva azt is elmondta, évtizedek óta megfogalmazott igénynek eleget téve Kovásznán egy emlék- és dokumentációs központ létrehozásán dolgoznak. Az épülő emlékház munkálatainak megkezdése magyar állami forrásoknak, illetve Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közbenjárásának is köszönhető – tudtuk meg az emlékpont kovásznai felelősétől. A kezdeményezés ugyanakkor Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökének kitartása és közbenjárása nélkül sem jöhetett volna létre. Kiemelte, az egyesület egyúttal a Lakitelek Népfőiskola hálózatának részévé vált. A népfőiskola az anyagi támogatás mellett működési keretet is biztosít, amely hozzájárul, hogy az épülő emlékpont minél hatékonyabban szolgálhassa a kitűzött célt, valamint hogy a helyi közösség hasznára váljon.
– mondta Ferencz Éva. Rámutatott, a dokumentációs központ fő küldetése a Csomáról szóló megszerezhető kiadványok összegyűjtése. A Csoma-hagyaték legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi, ahol a nyelvtudós által egykor vásárolt könyvek mellett az úgynevezett Alexander-könyvek is megtalálhatók. Ezekben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték, illetve a nyelvtudósnak a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. A londoni British Museumban, az Angol Gyarmati Levéltárban és Kalkuttában is őriznek a Csoma-hagyatékhoz tartozó kiadványokat, amelyeket az egyesület felhasználna.
– nyilatkozta Ferencz Éva. Az épülő központ másik fontos célkitűzése, hogy helyet biztosítson a kovásznai textilművész és néprajzkutató, Gazdáné Olosz Ella (1937 – 1993) munkáiból létrehozott galériának. Jelenleg Kovászna város önkormányzata őrzi az alkotásokat, de az egyesület tagjai szeretnék, ha méltó helyre kerülne a kivételes értékű hagyaték. Bár a járványhelyzet és az ukrajnai háborús helyzet nem tesz lehetővé építkezésbarát időket, a ház már a tetőfedési munkálatoknál tart, az egyesület tagjai pedig bíznak benne, hogy az alsó szintet hamarosan befejezik, hogy mielőbb megnyithassák a látogatók számára.
A csomakőrösi koszorúzást koordináló Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, hogy Csoma Sándor kivételessége – amelyre ma is érdemes emlékezni – a kutató szellemiségében és abban a magatartásban keresendő, amellyel a kitűzött célért hajlandó volt rengeteg áldozatot vállalni. Eredeti célját, az őshaza megtalálását ugyan nem teljesítette, de útja során olyan óriási értéket hozott létre, amely az egész világ számára figyelemre méltó – tette hozzá.
Fotó: Vörös T. Balázs
„Azt hiszem, leginkább ezt a magatartást érdemes átörökíteni. Természetesen beszélhetünk a nyelvészet szempontjából fontos, új szótárak létrehozásáról, a terepen való kutatómunkáról, de valójában olyan fizikai megpróbáltatás és a szellemi kihívás közös nevezője ez, amely kevés tudósnál van jelen” – vélekedett Szebeni Zsuzsa. Hozzátette, Csoma személyét leginkább Robert Browning A tudós temetése című költeményének egyik verssorával tudja megragadni: „ki tudni, nem élni akart”.
A nyelvtudós szülőfalujában, Csomakőrösön két látogatható központ is található: az egykori szülőházának a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által építtetett rekonstrukciója, valamint a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a helyi református egyház által létrehozott, interaktív emlékszoba. Utóbbi olyan közösségi térként határozza meg magát, amely Csoma Sándor életének fontosabb állomásait mutatja be a látogatók számára.
Az emlékházat a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület építtette 1998-ban, Csoma leégett szülőházának egykori helyén. Az egyesületet képviselő Ferencz Éva elmondta, az épület tulajdonképpen a korabeli házak „replikája”, amelyhez Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója válogatta össze a megtekinthető anyagot. A Csoma korára jellemző stílusban berendezett ház egy udvarral is rendelkezik, amely különböző tematikus rendezvényeknek adhat teret, és amely – mint Ferencz Éva rámutatott, szeretnék, ha nagyobb látogatottságnak örvendene. Mivel az egyesület a házra nem tartott igényt, elkészülte után a csomakőrösi református egyháznak adományozta – tette hozzá.
Szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön református istentisztelet keretében emlékeztek
Fotó: Vörös T. Balázs
Ferencz Éva arról is beszélt, hogy a Csoma-megemlékezés Kovásznán az 1990-es évekig visszanyúló hagyománynak örvend. A rendszerváltás után az emlékápolás a Csoma-napok nevet vette fel, kezdetben tudományos konferencia keretében adott teret mindazoknak a tudósoknak és kutatóknak, akik Kőrösivel kapcsolatos felfedezéseiket, gondolataikat és meglátásaikat szerették volna megosztani. A három évtizedes múlttal rendelkező konferencia időközben Kovászna megye egyik legfontosabb kultúrturisztikai ünnepévé nőtte ki magát, amely diplomáciai figyelemre is érdemes – mutatott rá Ferencz Éva. Arra a kérdésre, mit érdemes leginkább átörökíteni és megőrizni Kőrösi Csoma Sándor szellemiségéből, úgy fogalmazott, azon csodálkozik, hogy a napjainkban nagy teret hódító Kelet-kutatásnak még nem része egy különálló, Csoma-fakultás.
– vélekedett. Mint mondta, „kapunyitónak” tartja Csoma Sándort, hiszen ő volt az, aki megnyitotta Kelet és Nyugat kapuját. „Azt már sosem tudjuk meg, mi történt volna, ha nem Nagy-Britanniának, hanem Magyarországnak lett volna lehetősége támogatni a nyelvtudóst. Mi mindenképp azon vagyunk, hogy ezt a kaput nyitva tartsuk, és minél több embert tereljünk be ebbe a térbe, ami az önazonosságunk, hovatartozásunk, eredetünk, a környező népekkel és kultúrákkal való rokonsági kapcsolataink tere is egyben” – tette hozzá Ferencz Éva.
Halálának 180. évfordulója alkalmából a háromszéki Csomakőrösön és az indiai Dardzsilingben is megemlékeznek a nagy nyelvtudósról, Kőrösi Csoma Sándorról – közölte a Liszt intézet Sepsiszentgyörgy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!