Fotó: Haáz Vince
Egyfajta szomjat hivatott oltani az a vándorkiállítás, amely a marosvásárhelyi várban nyílt, és a magyar sörgyártást mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a magyar sörgyártás hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket, Bürger Alberttel és a száz évvel ezelőtti helyi ipari sörfőzést is megismerteti a látogatókkal.
2022. július 25., 20:512022. július 25., 20:51
2022. július 26., 10:582022. július 26., 10:58
Ez sör! – ilyen röviden és frappánsan szól annak a kiállításnak a címe, amely „a sernevelőtől a sörgyárig” próbálja bemutatni a magyar sörgyártás történetét a honfoglalástól napjainkig a Maros Megyei Múzeum szervezésében. A hétvégén a marosvásárhelyi középkori várban nyílt gazdag tárlat emellett átfogó képet nyújt a sörgyártás alapanyagairól és folyamatáról, a sörfogyasztás körülményeit, szokásait, valamint annak változását mutatja be a 20. században.
Fotó: Haáz Vince
„Azt szeretnénk, ha olyanok is ellátogatnának múzeumba, akik egyébként nem mennek történeti kiállításokra. Mindenki jár boltba, vendéglátóhelyekre, mindenki iszik sört, mi pedig szeretnénk bemutatni, hogy az emberek mikor és hogyan fogyasztották ezt az italt. Ez a kiállítás segíthet a gasztrokultúrát feldolgozni, bemutatni annak hátterét, és megismertetni a hozzá kapcsolódó történeteket. A gasztroforradalom korát éljük, fontosnak tartom megalapozni ezt a tudást, főleg, hogy azt látom, a vendéglátásképzés sem itt Erdélyben, sem Magyarországon nem éri el azt a színvonalat, amit a két világháború között, vagy akár korábban” – vélekedett a Krónikának a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.
Az október végéig látogatható tárlat résztvevői megismerkedhetnek a sörfőzés kezdeteivel, a főzők védőszentjeivel, a pest-kőbányai sörbirodalommal, ugyanakkor Marosvásárhely száz évvel ezelőtti híres gyárával és tulajdonosával, Bürger Alberttel, betekintést nyerhetnek az ipari sörgyártásba, megtudhatják, melyek a speciális maláták, és melyek azok az anyagok, amelyekkel ezek pótolhatók, elolvashatják, miként kreált a szocialista rendszer a sörből úgynevezett munkásitalt.
Fotó: Haáz Vince
A hangulatosan berendezett termek falairól régi cégtáblák, reklámok, címkék köszönnek vissza, emlékeztetvén arra, hogy a Dreher budapesti főraktárát valamikor a kétjegyű 49-es számon lehetett hívni, pontosabban a telefonközponton keresztül kapcsoltatni, vagy arra, hogy elődeink többek közt Mátyás király sört, Bika sört, Szent István malátasört, Pannóniát, Rekordot vagy Soproni Porter sört ittak – és nem is akárhogyan és akármikor. Ugyanis a korabeli sörözőnek berendezett sarokban ott állnak a berámázott figyelmeztető feliratok, miszerint „A koccintást kérem mellőzni” vagy „Ittas embert és 18 éven aluliakat nem szolgálunk ki!”
Fotó: Haáz Vince
Amint Ötvös Koppány Bulcsú lapunknak elmondta, az általa vezetett Maros Megyei Múzeum egyfajta hiánypótlást is felvállalt, amikor a kiállítás befogadása és főként kiegészítése mellett döntött.
– állapította meg az igazgató.
Fotó: Haáz Vince
Segített volna a tudatlanokon, ha a nyár elején újjáéített és felavatott Bürger-villa építője és tulajdonosa Bürger Albertről nevezi el az épületet, és nem a múlt rendszerbeli Aranykakas névhez tér vissza. Mint ahogy az is hozzájárulna a múlt századbeli iparos és kultúrmecénás megismertetéséhez, ha az önkormányzat végre elkülönítene az éves költségvetéséből néhány száz lejt a több esztendeje megszavazott Bürger Albert utca kitáblázására.
A hétvégi tárlatnyitó – stílusosan – a söröspohár megemelésével és egy hideg, finom kézműves nedű ízlelgetésével ért véget. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a szervezők ugyan nem garantálják a kóstoló megismétlését, de a látogatók alig néhány tíz méterrel odébb, a vár bármelyik teraszán kipróbálhatják a 21. század söreinek egyikét.
Fotó: Haáz Vince
Lukácsi Lóránt, Szucher Ervin
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!