A hónap végi műszaki átadást követően elkezdődik az Arany-palota épületének belső rendezése
Fotó: Archív
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
2021. április 04., 09:502021. április 04., 09:50
Az Arany-palotaként ismert, múlt század eleji épület felújítása, illetve kulturális központtá alakítása már több éve tervben volt.
A munkálatok elvégzését a magyar kormány 180 millió forinttal finanszírozza.
Új kulturális központ létesül a nagyszalontai Arany János- Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotában.
Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke lapunknak kiemelte, Nagyszalonta mindig büszke volt nagy költő „fiára”, Arany Jánosra, így a település elöljárói már 1882 őszén, a temetésről hazafelé tartva megegyeztek abban, hogy a szülővárosnak kötelessége mindent megtenni a tárgyi és szellemi hagyaték megőrzése érdekében.
1894-ben megalakult az Arany János-emlékegyesület, mely néhány év alatt megvásárolta a szülőház telkét, majd a Bihar megyei város emblematikus épületét, a Csonkatornyot, később pedig a toronnyal szomszédos telket is, melyen bérházat építettek, megteremtve ezzel a múzeum működését biztosító anyagi hátteret.
Az ötvenes években államosították az egyesület vagyonát, de a múzeum továbbra is látogatható volt.
A felújítási munkálatok 2020 januárjában kezdődtek, az akkori tervek szerint augusztusra remélték az átadást. Patócs Júlia rámutatott, a támogatás megítélésekor egyéves futamidővel számoltak, azonban a romániai bürokrácia útvesztőjén nem olyan egyszerű áthatolni, mint ahogy képzelték, így szinte egy évbe telt, mire az építési engedély a kezükbe került.
Tavaly januárban, amikor elkezdődtek a munkálatok, azt remélték, hogy végre minden sínre került, de közbejöttek előre nem látható apróságok.
„Most már az utolsó métereken járunk, a lépcsőházban, illetve az udvari munkálatok utáni helyreállításnál tartunk. A műszaki átadás még e hónap végén megtörténik, ezt követően a belső rendezés következik. Ünnepélyes átadót nyár végén szeretnénk tartani, bízunk abban, hogy akkorra a járványügyi helyzet is kedvezőbb lesz” – fogalmazott az egyesület elnöke.
A termek felújításán kívül a berendezést is kicserélték, a tűzvédelmi követelmények szerint immár fém polcrendszeren sorakoznak a kötetek.
„Ugyanitt jegyezném meg, hogy értékes kötetekkel bővül az olvasnivalók sora: Dánielisz Endre, városunk 96 éves helytörténésze teljes könyvtárát, dolgozószobájának minden kincsét felajánlotta egyesületünknek. Mindez a könyvtár mellett kap helyet, s ott bárki olvashatja, tanulmányozhatja majd a köteteket. Helytörténeti és nyelvészeti kincsek, lexikonok, szalontai szerzők művei vannak a gyűjteményben, számos olyan kiadvány, melyből nincs a városban másik példány, magántulajdonban sem” – ismertette az elnök.
Patócs Júliát arról is kérdeztük, hogy milyen volt egyesületük számára a tavalyi „járványos” év. Elmesélte, hogy sok rendezvényük elmaradt, kedvelt és megszokott programok, mint például a szentivánéji fesztivál, a karácsonyi vásár, de a rendezvény nélküli évet segített átvészelni a felújítás lehetőségének öröme.
– idézte fel az egyesületi vezető.
A tavalyi év folyamán próbáltak a közösségi médiában is jelen lenni, mintegy pótolni az offline aktivitást, így például szerveztek őszi mesemondó és rajzversenyt is online. Patócs Júlia szerint bár igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez, alapvetően hiszik, hogy
„Amikor újra be tudjuk lakni az Arany-palotát, birtokba vehetjük az új, száz férőhelyes konferenciatermünket, előadóinkat saját vendégszobáinkban tudjuk majd elszállásolni. A manzárdon kialakított helyiségek akusztikája kis zenei estek rendezésére is lehetőséget ad majd. A földszinti galériában tágas kiállítási tér várja a képzőművészeket, és kisebb termeink is lesznek stúdiófoglalkozások rendezésére” – mesélt a tervekről az egyesületvezető.
Hozzátette, közben a szabadtéri programjaik számára is megszépül a tér,
Patócs Júlia arról is beszámolt, hogy a múzeum 2020-ban csak nagyon rövid ideig volt zárva, a Csonkatoronyban az év nagy részében fogadták a látogatókat, illetve fogadták volna, ha lettek volna. A művelődési egyesület elnöke szerint a járványhelyzet miatt tavaly nagyon kevesen érkeztek hozzájuk, de reménykednek, hogy az idei év jobb lesz, hiszen már vannak előjegyzéseik látogató csoportoktól.
Az egyesület Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az ilyen jellegű felújítási munkálatok meglepetéseket, illetve izgalmakat is tartogathatnak, az épület padlásterében például egy múlt század eleji fegyverre bukkantak az építőmunkások.
– viccelődött Patócs Júlia.
Kérdésünkre, hogy esetleg művészettörténeti tanulmány készül-e a több mint százéves épület felújítása apropóján, Patócs Júlia elmondta, eddig nem esett szó róla, de elgondolkodnak rajta, esetleg a készülő, nagyszalontai Arany-bicentenáriumot dokumentáló kötetben szentelhetnének egy fejezetet ennek a témának.
Kifejtette, bár az épület 1912-ben épült, sok szempontból meghaladta a korát, az akkor ismert legújabb technológiai megoldásokat alkalmazták. Ennek köszönhető például az is, hogy most
„A Csonkatorony a maga egyszerűségével, két méter vastag falaival állja az idők viharát, az Arany-palota pedig az átgondolt, előrelátó kivitelezésének köszönhetően időtálló” – összegzett Patócs Júlia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!