A járvány hónapjai alatt többet olvasott a hazai lakosság, a könyv menedék és vigasz is lehet
Fotó: Veres Nándor
Erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat is kínál a közönségnek a kolozsvári Idea Könyvtér, amely a hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja. Felmérések szerint a könyv népszerűsége nőtt a járvány idején Romániában. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt, hogy csökkenti a szorongást.
2020. december 20., 09:012020. december 20., 09:01
2020. december 20., 09:022020. december 20., 09:02
A hagyományos adventi könyvvásárt idén tombolajátékkal pótolja a kolozsvári Idea Könyvtér, amely erdélyi kiadók termékeit, új kiadványokat kínál webáruházán keresztül, valamint a kincses város központjában található boltjában.
Minden kiadónak felhívnám a figyelmét, hogy a járvány időszakában nagyon fontos az online térben való jelenlét, hiszen csak így tudjuk átvészelni ezt a nem könnyű időszakot” – mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Péter, a könyvtér vezetője. Arra is kitért, hogy az Idea Könyvtérhez a járványhelyzet hónapjai alatt sokkal több online rendelés érkezett, mint korábban, ez is jelzi, hogy a könyv népszerűsége nem csökkent, sőt inkább növekedett. „Jövőre is újdonságokkal készülünk, a tervek szerint januárban online beszélgetések keretében mutatunk be újonnan megjelent könyveket” – hívta fel a figyelmet Nagy Péter.
Rámutatott, mivel idén az adventi könyvvásár elmarad, kárpótolni szeretnék hűséges vásárlóikat a már hagyománnyá vált adventi tombolával. Az Idea webáruházában és a könyvesboltban is tombolát szerveznek december 21-ig, minden 100 lej feletti vásárlás esetén egy tombola jár, az online sorsolást december 21-én 12 órakor tartják. A nyeremény 15, egyenként 120 lej értékű könyvcsomag erdélyi könyvekkel.
Hogy a világjárvány idején többet olvasnak az emberek, a nemrég napvilágot látott országos felmérés is igazolja, amelyet a bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) készített ebben az évben. A 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű kutatásból többek közt kiderült, hogy
A zenehallgatók aránya is növekedett a bezártság hónapjaiban: míg 2019-ben a megkérdezettek 74 százaléka vallotta azt, hogy rendszeresen hallgat muzsikát, addig idén 88 százaléka.
Arról, hogy a bezártság, járvány idején miért olvasnak az emberek többet, szívesebben, mint egyébként, és mik ennek a pozitív hozadékai, Jakobovits Kitti magyarországi pszichológust, irodalomterapeutát, a Magyar Irodalomterápiás Társaság tagját kérdeztük. „Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a könyvek és az olvasás elsősorban a magasabb rendű és növekedésalapú szükségleteinkhez tartozik: esztétikai vagy önmegvalósítási igényünk miatt van szükségünk rá. Ezzel Abraham Maslow híres szükségletpiramis-elméletére utalok, amely az egymásra épülő emberi szükségletek hierarchiáját írja le, és a motivációkutatásnak máig egyik alaptétele.
– mutatott rá a szakember.
Jakobovits Kitti pszichológus, irodalomterapeuta
Fotó: Jakobovits Lili
Hozzátette, valószínűleg ilyen helyzet a 2020-as járvány is, amikor sokak szükségletpiramisa borult fel hirtelen. „Tartós élelmiszert meg WC-papírt azért kezdtünk el felhalmozni, mert a fiziológiai szükségleteinket akartunk kielégíteni, a távolságtartást és a kézmosást pedig a biztonság és a védelem érdekében tartjuk be. A biztonsági szükségleteknek azonban fontos része a kiszámíthatóság is, ami viszont minden óvintézkedés ellenére nem lett gyakori érzés. Viszont valamennyire meg tudjuk tapasztalni a könyvekben” – fejtette ki az irodalomterapeuta.
Jakobovits Kitti úgy fogalmazott, a kiszámíthatóság érzését különösen az olyan, klasszikusabb, körülhatároltabb struktúrával és elemekkel rendelkező történetek adják, mint például a krimik, vagy a hagyományos mesei szálakat követő művek. „Ide tartozik az a könyv, amelynek olvasásakor az izgalom és fordulat ellenére tudhatjuk, hogy a végén a jó győz, a gyilkost elkapják, a rend visszaáll. Amikor a külvilágban a kiszámíthatóság élményét nem kaphatjuk meg, megnő az igényünk arra, hogy máshol keressük” – magyarázta a pszichológus. Rámutatott,
Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció (egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe) szintén működnek, sőt fejlődnek. „Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk. És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
1 hozzászólás