Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, világirodalomról is szó esett a sepsiszentgyörgyi Tricikli fesztiválon
Fotó: Ferencz Ancsa
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztiválon. A rendezvény egyik író meghívottja arról beszélt, miként élte át, amikor megtudta, hogy az apjának hitt férfi mégsem az édesapja, míg egy ikerpár eredeti performansszal idézte fel néhai nagymamája évtizedekkel ezelőtti újságírói látleletét.
2024. július 15., 19:232024. július 15., 19:23
2024. július 15., 19:522024. július 15., 19:52
Nem karanténban kell tartani, hanem egymásba kellene oltani az egyes régiók magyar irodalmát – hangzott el a Tricikli Fesztiválon, amelyet Sepsiszentgyörgyön tartottak a hét végén.
Fotó: Ferencz Ancsa
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kertjében, valamint több más helyszínen tartott szombati esemény a kortárs magyar irodalom különféle vetületeire, de a vizuális kultúrára és a műfordításra is összpontosított. Duka Boróka, a fesztivál sepsiszentgyörgyi főszervezője kérdésünkre kifejtette, a tulajdonképpen Szegedről „átörökített” irodalmi fesztiválhoz hasonlót régen szeretett volna. „A férjem kerékpárokkal foglalkozik, én pedig irodalommal foglalkoztam, és szerettünk volna közösen valamilyen kerékpáros irodalmi fesztivált szervezni. Rátaláltam a szegedi kezdeményezésre, felvettem velük a kapcsolatot, nagyon nyitottak voltak, örültek, hogy Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az irodalmi fesztiválba” – mondta el Duka Boróka.
Duka Boróka főszervező: „a Tricikli fesztivál amiatt egyedi, hogy tágíthatóak, képlékenyek a határai”
Fotó: Ferencz Ancsa
2022-ben szervezték meg első ízben Háromszéken a Triciklit, aztán a vajdasági Magyarkanizsa közössége is csatlakozott, így három helyen, három országban működik a fesztivál. Ebben az évben a szentgyörgyi eseményt a helyi önkormányzat és a megyei tanács támogatta, de voltak még más támogatóik is. A főszervezőt a fesztivál gondolatiságáról is kérdeztük, arról, hogy mi alapján válogatják össze eseményeiket, meghívottjaikat. Mint kifejtette, másik két szervezőtársával – Szabó Eszterrel és Kusztos Annával – együtt főként saját élményeikből kiindulva próbálják összeállítani a programot. Idén ismertebb meghívottaik is voltak Magyarországról: Gerlóczy Márton író és Jakobovics Kitti pszichológus, irodalomterapeuta.
– fejtette ki lapunknak a főszervező.
Irodalmi folyóiratokat – az Eső, a Híd és a Tiszatáj című kiadványokat – is bemutattak a Tricikli fesztiválon
Fotó: Kiss Judit
Mivel a vakáció és a nagy hőség idejére, valamint hétvégére esett a fesztivál, talán kevesebben tudtak ellátogatni, de Duka Boróka elmondása szerint az a tervük, hogy évente ne csak egy alkalommal szervezzék meg a Triciklit, mert fontosnak tartják megszólítani, bevonni a fiatal közönséget. Kérdésünkre, hogy a sűrűn megszervezett kulturális, könyves események sorában mi teszi egyedivé a Triciklit, Duka Boróka azt mondta: az, hogy tágíthatóak, képlékenyek a határai.
és egy napot együtt tudnak tölteni úgy, hogy közben népszerűsítik az irodalmat és a kerékpározást, mint alternatív közlekedési módot. A résztvevők kerékpárral tesznek egy kört a városban, úgy közlekednek a különböző helyszínek között” – magyarázta a főszervező.
Serestély Zalán egyetemi adjunktus (jobbról) rendhagyó világirodalomórája a fesztiválon
Fotó: Ferencz Ancsa
A szemlén irodalmi folyóiratok, a magyarországi Tiszatáj és Eső, valamint a vajdasági Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi kiadvány szerkesztőinek részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést a gyönyörűen felújított, Kós Károly által tervezett múzeumépület körüli árnyas kertben. Orcsik Roland a Tiszatáj vers- és kritikarovatának szerkesztőjeként, Berényi Emőke a szerbiai Híd leköszönő főszerkesztőjeként, a marosvásárhelyi születésű Molnár H. Magor pedig az Eső című irodalmi lap szerkesztőjeként vett részt a Kusztos Anna által vezetett kerekasztal-beszélgetésen. Többek közt elhangzott, hogy
többek közt Horváth Benji, André Ferenc, Mărcuțiu-Rácz Dóra és Sánta Miriám versei is megjelentek a folyóiratban.
Szabó Eszter kérdezte a Tricikli fesztiválon Gerlóczy (Váczi) Márton írót Fikció című könyvsorozatáról
Fotó: Ferencz Ancsa
„Különösen nagy kedvencem Farkas Árpád költészete, mivel édesanyám színésznő, már kicsi gyerekkoromban ismertem a költő sorait. Az Eső Köpönyeg című rovatában felkérésünkre a költő Fehéregyháza, 1849 című versére érkeztek hozzánk kortárs újraírások, párversek” – mondta el a szerkesztő. Mint kiemelte,
Egy másik helyszínen, a Szimpla szórakozóhelyen tartották az író-olvasó találkozót Gerlóczy Mártonnal: Gerlóczy (Váczi) Márton főként több kötetes, önéletrajzi ihletésű regényéről, a
Kusztos Júlia (balról), Kusztos Anna és Vetró Baji a láthatatlan munkáról szóló művészeti kezdeményezés ismertetőjén
Fotó: Ferencz Ancsa
Az író Áprily Lajos költő dédunokája, hét esztendővel ezelőtt jelent meg Altató című, édesanyja felmenőinek történetét feldolgozó regénye – többek közt erről is faggatta őt a moderátor, Szabó Eszter.
A magyarra fordított kortárs román irodalomról is szó esett a fesztiválon: Egy tiltott szerelem magyar hangja címmel szervezték meg a beszélgetést András Orsolya műfordítóval, aki Alina Nelega Mintha mi sem történt volna című regényét ültette át magyarra. A marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában megjelent regény kapcsán sok szó esett
és a művészet – nemcsak az irodalom, hanem a filmművészet is – gyakran és szívesen nyúl ehhez a témához. De nemcsak az irodalom és a film foglalkozik a 35 évvel ezelőtt lezárult – vagy le sem zárult – korszakkal, a korabeli építészet vizualitásának témájára is összpontosított a szemle. A Tricikli keretében nyitották meg Felső Boróka tárlatát, amelynek címe: A szocializmus építészetének bűvöletében – egy építész-grafikus risograph nyomatai az 50-es évektől a posztmodernig.
Szintén kapcsolódott a rendszerváltás körüli időszakhoz a láthatatlan_munka_jav című esemény, amelyen egy különleges Tricikli-kiadványt mutattak be. A kk_kollektív tagjai – Kusztos Anna és Kusztos Júlia fiatal művészek – ötletükről, kezdeményezésükről beszéltek Vetró Baji képzőművész moderálásával. A csapathoz tartozik Kali Ágnes költő, dramaturg is, aki jelenleg Magyarországon él, de a kutatómunkában és az ötletek kidolgozásában is tevékenyen részt vesz.
Irodalom három keréken – a gyönyörűen felújított Székely Nemzeti Múzeum kertje volt az egyik helyszíne a fesztiválnak
Fotó: Ferencz Ancsa
A láthatatlan munka című ötlet megvalósítását tulajdonképpen már a múlt évben elindították egy performance-szal, amelyet a sepsiszentgyörgyi PulzArt művészeti fesztivál keretében tartottak. „Hiszünk abban, hogy a művészet ösztönözheti a cselekvőképességet. Tulajdonképpen arra a meg nem fizetett, láthatatlan munkára akarjuk felhívni a figyelmet, amelyet nem méltányol kellőképpen a társadalom. Úgy is mondhatnánk, hogy
és bátorítottuk az arra járókat, hogy annyi vonalat húzzanak rá, ahány órányi meg nem fizetett, láthatatlan munkát végeznek naponta” – mondta el a bölcsész végzettségű Kusztos Anna. Ikertestvérével, a képzőművész végzettségű Kusztos Júliával együtt kiemelték, mostani kiadványuk folytatása a korábbi projektjüknek, hiszen ez is a láthatatlan munkára való figyelemfelkeltésnek tekinthető.
A tíz éve elhunyt Simó Erzsébet újságíró 1992-es, a Háromszék napilapban megjelent vezércikke, amelynek szövegét unokái „aktualizálták”, tették időtlenné
Fotó: Kiss Judit
Friss kiadványukkal nagymamájuknak, az idén 10 éve elhunyt Simó Erzsébet újságírónak, a Háromszék napilap egyik alapítójának emléke előtt tisztelegtek. A különleges nyomat figyelemfelkeltő üzenete szintén a társadalmi méltánytalanság és igazságtalanság kérdéseire hívja fel a figyelmet. Simó Erzsébetnek az 1992. augusztus 5-én, a Háromszék hasábjain megjelent vezércikkét „aktualizálták”, rámutatva, hogy az akkori társadalmi, közéleti gondok közül sok felvetés ma is ugyanúgy érvényes, mint 32 évvel ezelőtt. Mint mondták, nagymamájuk 1992-es vezércikke „kísérteties” módon „rímel” lepedős performanszukra – és érdekesség, hogy a cikkre csak később bukkantak rá, vagyis előbb született a performansz ötlete, és később találták meg a vezércikket. Simó Erzsébet 1992-ben arra is reflektált az akkor a lakosságot ért méltánytalanság különböző összetevőit felsorakoztató írásában, hogy akkoriban éppen nem működtek az elemi szolgáltatások, a városlakóknak nélkülözniük kellett a hideg és meleg vizet.
– biztatta a polgárokat az újságíró 1992-ben.
Simó Erzsébet 1992-es vezércikkében ma is aktuális gondolatok fogalmazódnak meg
Fotó: Kiss Judit
Amint a moderátor, Vetró Baji képzőművész kiemelte, a „női érzékenységet” előtérbe helyező kezdeményezésnek az is különlegessége, hogy közös a nagymama és lányunokái által megfogalmazott gondolat. A fesztivál keretében Serestély Zalán, a kolozsvári bölcsészkar adjunktusa tartott rendhagyó (világ)irodalomórát A világirodalomból a világ – Kié? Mióta? címmel. Jakobovits Kitti irodalomterapeuta Írók, könyvek, olvasók – irodalom és pszichológia közös pontjai címmel tartott előadást.
Újra Magyarkanizsát, Szegedet és Sepsiszentgyörgyöt érinti az olvasást és kerékpározást népszerűsítő programsorozat, a Tricikli Fesztivál – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
szóljon hozzá!