Kollár Tibor pszichiáter az elismerés átadásán
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban rendezték meg kedden a Rómer Flóris Terv – Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című konferenciát, amely a határon túli magyar műemlékvédelem nagy éves seregszemléje.
2019. április 09., 22:392019. április 09., 22:39
2019. április 09., 22:412019. április 09., 22:41
A 2015-ben útjára indított Rómer Flóris-terv keretében eddig majdnem százötven határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben. A programra a magyar kormány egy februári határozata értelmében idén már 500 millió forint jut.
A budapesti konferencián számba vették az eddig elért eredményeket. A résztvevők a műemlékes szakemberek és restaurátorok, kivitelezők előadásaiból képet kaphattak mind a program elméleti, mind pedig gyakorlati működéséről. A rendezvény egyik fő tanulsága, hogy a műemlékvédelem fontos kérdése a fenntarthatóság: nem elég egy-egy templomot, épületet megújítani, muszáj megtalálni azt a módot is, hogy később ki lesz a gazdája, és hogyan hasznosul.
Ebben a témakörben izgalmas előadást tartott Gudor Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, aki pontos számításokkal alátámasztott prezentációban mutatta be, mihez lehet kezdeni a mégoly mostoha sorsú istenházákkal is, mint amilyenek például a dél-erdélyi szórványban találhatók.
A konferencia végén Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára átadta a 2017-ben létrehozott Granasztói György-díjat, amelyet minden évben a Kárpát-medencei örökségvédelemben kiemelkedő tevékenységet végző szakembereknek nyújtanak át. Az idei díjazott Kollár Tibor, aki foglalkozására nézve pszichiáter, 2006 óta működik együtt a Teleki László Alapítvánnyal. „Már addig is afféle műkedvelőként, kiváló kapcsolatait felhasználva, saját pénzét és energiáját sem kímélve dolgozott a határon túli magyar épített örökség megmentéséért” – derült ki az alapítvány igazgatója, Diószegi László laudációjából.
Kollár Tibor azóta számos kötetet írt és szerkesztett, amelyek a szakma elismerését is elnyerték. Első munkája a Középkori falképek Erdélyben című kötet, amelyet azóta nyolc másik követett. Kollár Tibor emellett vezető tanácsadója volt a magyar–román, illetve a magyar–román–ukrán határon átnyúló európai uniós programoknak, melyek keretében többek között megújult három partiumi műemlék templom. Ő vezette az észak-mezőségi szórványtemplomok kutatási projektjét, itt került látóterébe a kiszsolnai szász evangélikus romtemplom is: az ottani Giotto-freskómásolatok felfedezésének és megmentésének története művészettörténeti világszenzáció lett. A Granasztói György-díj kitüntetettje hasonló eredménnyel dolgozik az egész Kárpát-medencében. Hozzá fűződik a horvátországi Kaporna egykori Szent György-templomának szentélyében található freskók felfedezése is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!