Igaz, hogy a látogatókkal történő személyes találkozás lehetősége szűkebb keretek közé szorult, több szempontból azonban kifejezetten kapóra jött a Maros Megyei Múzeum életében a járványhelyzet miatti zárva tartás.
2021. február 08., 21:212021. február 08., 21:21
Ötvös Koppány Bulcsú, az intézmény ideiglenes igazgatója elmondta, a márciusi országos karanténrendeletet követően a személyzet igyekezett áthelyezni az online térbe a múzeumi tevékenységeket. A nézőkkel a különböző közösségi platformokon tartották a kapcsolatot, ott válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, a múzeum igazgatóhelyettese és ügyintézője azonban hozzáteszi, ebben a tekintetben – akárcsak a többi kulturális intézmény – nehéz évet tudnak maguk mögött.
Amikor az intézmény újra megnyitotta kapuit, elsősorban olyan tevékenységek kerültek előtérbe, melyek nem a közönséget érintik.
Ebben az időszakban a múzeum régészei, valamint a tudományos személyzet is mindvégig tevékenykedett. Nyáron, a korlátozások enyhülését követően a múzeum szabadtéri események szervezése révén teremtett lehetőséget a látogatókkal való találkozásra. Bár a Múzeumok éjszakája nevű rendezvény elmaradt, a lassan évtizedes hagyománnyal rendelkező Római Fesztivált tavaly is megszervezték. A Mikházán rendezett, 8. Római Fesztivál az előző évekhez képest félnapos eseménnyé zsugorodott, amelybe a szervezők igyekeztek minél több programpontot sűríteni. A korábbi két-háromezres létszámú látogatottsághoz képest a tavalyi évben az érdeklődők száma nyolcszáz körül mozgott.
A Maros Megyei Múzeum tavaly először vett részt az európai régészet napjának nemzetközi eseménysorozatán. A régészet tematikája köré épülő június 20-i rendezvényt elővigyázatossági okokból, szintén a mikházi Régészeti Parkban tartották, ahol az érdeklődők egy nyitott régészeti szelvényt is megtekinthettek. Ennek látogatottsága száz–százötven személyre becsülhető. A Rég-észek elnevezésű múzeumpedagógiai esemény, amely kifejezetten a mikházi fiatalokat célozta meg, szintén újdonságnak számít a Maros Megyei Múzeum programajánlatában.
– osztotta meg Ötvös Koppány Bulcsú. Az egynapos eseményen, mely kézműves tevékenységeket, a régészetről és a rómaiakról szóló előadásokat tartalmazott, idén puhatolózó jellegű volt, a szervezők azonban szeretnék, ha ez a későbbiekben többnapos eseménnyé, akár egy táborrá is kinőhetné magát.
Fotó: Haáz Vince
A járványügyi korlátozások az online térben való jelenlét újragondolására késztették az intézmény vezetőit. A múzeum igazgatója szerint ebben az időszakban olyan hiányosságokkal szembesültek ezen a téren, amelyeket mindenképp pótolni és javítani szeretnének.
Ugyanakkor az Erdély festészete a két világháború között című időszakos tárlat is megtekinthető online a Kultúrpalota honlapján.
Szántó Lóránt, a marosvásárhelyi Kultúrpalota osztályvezetője elmondta, az épület adminisztrálása szempontjából elsődleges feladat az épület jó állapotban való fenntartása és megőrzése, ehhez járult hozzá a belső terek digitalizálása is. „Nem kizárólag a virtuális követők toborzása a cél, hanem a jövőbeli látogatókat is szeretnénk megcélozni” – emelte ki az osztályvezető. Hozzátette ugyanakkor, hogy a látogathatóság korlátozása több szempontból is előnyt jelentett az intézmény belső, adminisztratív tevékenységeire nézve.
Az épületfelújítás mellett a készülőben levő kiállítások kigondolására és megtervezésére is jobban koncentrálhattak. Emellett az olyan muzeológusi teendőkkel, mint a gyűjteménykezelés, leltározás, felértékelés, illetve a jelentések megírásával is haladhattak.
A múzeum igazgatója elmondta, több kiállítástervet újra szeretnének gondolni, majd megvalósítani: idén készítik el a természetrajzi részleg állandó kiállítását, a néprajzi részleg új tárlatát, ugyanakkor folyamatban van a várépületbe tervezett várostörténeti, állandó kiállítás is. „Ezeknek a tevékenységeknek a fényében a járványhelyzet nem érintette rosszul az intézményt, csak a közönséggel való kapcsolatra nyomta rá a bélyegét” – összegezte Ötvös Koppány Bulcsú.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
szóljon hozzá!