– fogalmazott Toró Tamás, a színházfesztivál főszervezője. Hozzátette, régi gondja a brassói magyarságnak, hogy nincsenek magyar társulatok, kulturális intézmények. Ezért a hiánypótlóak a magyar fesztiválok, események, mint a Brassói Magyar Napok, a gyermekfesztivál a Cenk alatti városban, amely lakosságának mintegy nyolc százalékát teszi ki a magyarság.

Toró arra is kitért, hogy a járványhelyzetben az erdélyi kulturális intézmények mégiscsak megpróbálják a lehetőségekhez mérten megszervezni rendezvényeiket, így a brassói szervezőcsapat úgy gondolta, hogy minden előírást, hatályos jogszabályt betartva szabad téren megszervezik a szemlét.

Helyszín az Áprily gimnázium udvara

„A jelenlegi szabályozások szerint maximum 500 fő vehet részt egy szabadtéri rendezvényen, de mivel be kell tartani a 2 méteres távolságot, egy színházi előadás élvezhetetlen lenne a hátsó sorokból, ezért mi 70 és 200 fő közötti nézőszámot szabtunk meg a brassói színházfesztiválon” – mondta a főszervező. Hozzátette, a helyszín szimbolikus, hiszen a belvárosban, egy magyar intézmény keretében tartják a fesztivált, ugyanakkor pozitívumként kell tekinteni arra, hogy a járványhelyzet ellenére mégiscsak meg tudják tartani a rendezvényt.

„Sajnos idén a járványhelyzet miatt nem tudjuk azt a felhozatalt, kínálatot biztosítani, amit a tavaly, amikor olyan társulatok léptek fel Brassóban, mint a budapesti Nemzeti Színház vagy a beregszászi társulat.

– részletezte a főszervező. A fesztiválon „félpremiert” is tartanak: vannak előadások, amiket szabadtéren eddig még nem láthatott a közönség: ilyen a Csíki Játékszín produkciója, A halottember”.

(…) Hála istennek, a magyar irodalomban nagyon sok jó vers van, az ember csak győzzön válogatni belőlük” – mondta a Székelyhonnak egy korábbi interjújában a nagyszalontai származású Szabó Enikő színművész, a Csíki Játékszín társulatának tagja, akit gyermekkorától érdekel a vers minden változatban.

Pénteken Háy János: A halottember című művéből készült előadást mutatja be Dálnoky Csilla, a Csíki Játékszín színművésze. Háy János drámaíró A halottember című drámájának csíkszeredai színpadra adaptált története egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél… Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza. „Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz” – fogalmazott a drámáról a szerző, Háy János. Az előadás rendezője Kányádi Szilárd.

Előadás a román–magyar viszonyról

A közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tündérország/Țara Zânelor című produkcióját is megtekintheti. A Tündérország kiindulópontja valós tény: egy marosvásárhelyi vegyes családban a román és a magyar nemzetiségek közötti félreértések több generációt is érintenek, amelyek szeretettel és gyűlölettel fűszerezik sorsukat. Ezzel egy időben felvetődik a kérdés: Mi fájdalmasabb? Az, hogy a saját lányod annak a férfinak a fiába szerelmes, aki téged kommunista börtönre ítélt, vagy az, hogy a jövendőbeli vejed egy más etnikai csoport tagja?

előtérbe helyezi a megformált szituáció mélységes humán jellegét, háttérbe szorítva a politikait. Rendező: Keresztes Attila és Laurențiu Blaga.

A Kór-Társak című kétnyelvű marosvásárhelyi koncertelőadás is várja a nagyérdeműt: kortárs magyar és román költők megzenésített verseit hozza el Brassóba Sebestyén Aba színész, rendező, és alkotótársa, Cári Tibor zeneszerző, valamint a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári zenészekből álló zenekar. A produkció a Magyar Színházfesztivál zárónapján tekinthető meg.

Az esemény a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs zene és költészet tükrében című projektjének része,

A zenés versfüzér Szabó T. Anna, Matei Vişniec, Demény Péter, Monica Mihaela Pop, Kovács András Ferenc, Victor Ioan Frunză, Andrei Huţuleac, Pálfi Ervin és Székely Csaba költeményeiből ihletődött dalokat foglal egybe.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Pintér Béla: A Sütemények Királynője című produkcióval érkezik Brassóba. Kifejezetten szabadtérre, a szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kertjének sajátosságaihoz mérve született meg az előadás. „Erőszak a családban – olvassuk az újságokban, látjuk a tévében, vagy hallunk róla a rádióban. – Szörnyű lehet! – gondolja az a néhány szerencsés, aki csak távolról hallott ilyesmiről. A többségnek azonban görcsbe rándul a gyomra, vagy azért mert gyermekkori rémképek elevenednek meg e néhány szó hallatán, de az is lehet, hogy szülőként nem tiszta a lelkiismerete. Hősünk a hétéves Kosár Erika. Őt kell szeretni. Neki drukkoljanak! Győzni fog” – mondja a szerző, Pintér Béla az általa írt drámáról. Az előadás rendezője Pálffy Tibor.