Négynapnyi magyar színházi élmény a Cenk alatt

A járványhelyzet ellenére idén is megszervezik a Brassói Magyar Színházfesztivált: a csütörtöktől vasárnapig tartó, immár ötödízben tartandó rendezvénysorozat szabadtéren, az Áprily Lajos Főgimnázium hátsó udvarán várja az érdeklődőket. A meghívott társulatok és előadók a hazai magyar színházi paletta Brassóban is népszerűségnek örvendő előadói lesznek.

„Ezekben a vírusos időkben nagy kihívást jelent kulturális eseményt szervezni, de azért küzdünk. Túl akarjuk élni ezeket a válságos időszakokat, és fontos, hogy tudjunk minőségi kultúrát teremteni.

– fogalmazott Toró Tamás, a színházfesztivál főszervezője. Hozzátette, régi gondja a brassói magyarságnak, hogy nincsenek magyar társulatok, kulturális intézmények. Ezért a hiánypótlóak a magyar fesztiválok, események, mint a Brassói Magyar Napok, a gyermekfesztivál a Cenk alatti városban, amely lakosságának mintegy nyolc százalékát teszi ki a magyarság.

Toró arra is kitért, hogy a járványhelyzetben az erdélyi kulturális intézmények mégiscsak megpróbálják a lehetőségekhez mérten megszervezni rendezvényeiket, így a brassói szervezőcsapat úgy gondolta, hogy minden előírást, hatályos jogszabályt betartva szabad téren megszervezik a szemlét.

A rendezvényen többek közt a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai társulat is fellép.

„A jelenlegi szabályozások szerint maximum 500 fő vehet részt egy szabadtéri rendezvényen, de mivel be kell tartani a 2 méteres távolságot, egy színházi előadás élvezhetetlen lenne a hátsó sorokból, ezért mi 70 és 200 fő közötti nézőszámot szabtunk meg a brassói színházfesztiválon” – mondta a főszervező. Hozzátette, a helyszín szimbolikus, hiszen a belvárosban, egy magyar intézmény keretében tartják a fesztivált, ugyanakkor pozitívumként kell tekinteni arra, hogy a járványhelyzet ellenére mégiscsak meg tudják tartani a rendezvényt.

„Sajnos idén a járványhelyzet miatt nem tudjuk azt a felhozatalt, kínálatot biztosítani, amit a tavaly, amikor olyan társulatok léptek fel Brassóban, mint a budapesti Nemzeti Színház vagy a beregszászi társulat.

– részletezte a főszervező. A fesztiválon „félpremiert” is tartanak: vannak előadások, amiket szabadtéren eddig még nem láthatott a közönség: ilyen a Csíki Játékszín produkciója, A halottember”.

A Brassói Magyar Színházfesztivál első napján Szabó Enikő színművész lép fel zenésztársaival. Verskoncertjüket Arany János, József Attila, Radnóti Miklós, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna, Kemény István, Lackfi János és Orbán János Dénes költők műveiből állították össze.

(…) Hála istennek, a magyar irodalomban nagyon sok jó vers van, az ember csak győzzön válogatni belőlük” – mondta a Székelyhonnak egy korábbi interjújában a nagyszalontai származású Szabó Enikő színművész, a Csíki Játékszín társulatának tagja, akit gyermekkorától érdekel a vers minden változatban.

Pénteken Háy János: A halottember című művéből készült előadást mutatja be Dálnoky Csilla, a Csíki Játékszín színművésze. Háy János drámaíró A halottember című drámájának csíkszeredai színpadra adaptált története egy édesanyáról szól, aki gyermekét egyedül neveli, mert férje a fronton harcol már hosszú ideje. Majd jön két levél… Az egyikben maga az édesapa ír családjának, míg a másik a halálhírét hozza. „Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz” – fogalmazott a drámáról a szerző, Háy János. Az előadás rendezője Kányádi Szilárd.

A közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tündérország/Țara Zânelor című produkcióját is megtekintheti. A Tündérország kiindulópontja valós tény: egy marosvásárhelyi vegyes családban a román és a magyar nemzetiségek közötti félreértések több generációt is érintenek, amelyek szeretettel és gyűlölettel fűszerezik sorsukat. Ezzel egy időben felvetődik a kérdés: Mi fájdalmasabb? Az, hogy a saját lányod annak a férfinak a fiába szerelmes, aki téged kommunista börtönre ítélt, vagy az, hogy a jövendőbeli vejed egy más etnikai csoport tagja?

George Ștefan szövege új szemszögből próbálja megvilágítani az etnikumok közötti örökös román–magyar konfliktust:

előtérbe helyezi a megformált szituáció mélységes humán jellegét, háttérbe szorítva a politikait. Rendező: Keresztes Attila és Laurențiu Blaga.

A Kór-Társak című kétnyelvű marosvásárhelyi koncertelőadás is várja a nagyérdeműt: kortárs magyar és román költők megzenésített verseit hozza el Brassóba Sebestyén Aba színész, rendező, és alkotótársa, Cári Tibor zeneszerző, valamint a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári zenészekből álló zenekar. A produkció a Magyar Színházfesztivál zárónapján tekinthető meg.

Az esemény a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Kultúraközi párbeszéd a kortárs zene és költészet tükrében című projektjének része,

a projekt célja egy szabadtéri koncertelőadás létrehozása volt kétnyelvű közegben, Marosvásárhelyen. 

A zenés versfüzér Szabó T. Anna, Matei Vişniec, Demény Péter, Monica Mihaela Pop, Kovács András Ferenc, Victor Ioan Frunză, Andrei Huţuleac, Pálfi Ervin és Székely Csaba költeményeiből ihletődött dalokat foglal egybe.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Pintér Béla: A Sütemények Királynője című produkcióval érkezik Brassóba. Kifejezetten szabadtérre, a szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kertjének sajátosságaihoz mérve született meg az előadás. „Erőszak a családban – olvassuk az újságokban, látjuk a tévében, vagy hallunk róla a rádióban. – Szörnyű lehet! – gondolja az a néhány szerencsés, aki csak távolról hallott ilyesmiről. A többségnek azonban görcsbe rándul a gyomra, vagy azért mert gyermekkori rémképek elevenednek meg e néhány szó hallatán, de az is lehet, hogy szülőként nem tiszta a lelkiismerete. Hősünk a hétéves Kosár Erika. Őt kell szeretni. Neki drukkoljanak! Győzni fog” – mondja a szerző, Pintér Béla az általa írt drámáról. Az előadás rendezője Pálffy Tibor.