Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:08

Megkezdődött a párizsi olimpia

21:26

Magyar válogatottal erősít a román ezüstérmes bukaresti klub

20:50

Ciolacu az orosz drónokról: ahhoz, hogy lelőjük őket, ukrán területre kellene lőnünk, és ez nem engedélyezett

20:38

Kultúrpolitikáról Tusnádfürdőn: Európa nagy részével szemben a Kárpát-medencében még fontos a kultúra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Romániában szállt le az orosz légierő által vasárnap elfogott két amerikai stratégiai bombázó

A tanárok fele sem ment át a végleges kinevezéssel járó tanári állásokra kiírt versenyvizsgán

Látványosan visszaesett a medve jelenléte miatt a csendőrséget riasztók száma Hargita megyében

Egy erdélyi gyár több száz alkalmazottja kerül utcára az elektromos autók iránti kereslet visszaesése miatt

A romániaiak dolgoznak a legkevesebbet nyugdíjazásuk előtt, a hollandok csaknem 12 évvel többet töltenek a munka mezején

Épp villanypásztort készült felállítani a férfi, akit többszörösen megsebesített egy medve Beszterce-Naszód megyében

Székelyföldi autonómia: a román kormány nem tárgyal „arról, ami nincs” „azzal, aki nincs”

Újabb szakaszban a kötelezettségszegési eljárás: hatékonyabb hulladékkezelést vár Romániától az Európai Bizottság

Agyonlőttek egy oroszellenes ukrán politikust

Tizennégy éves fiú megerőszakolása közben érték tetten a bukaresti rendőrök a magyar származású „zsenimentort”

Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.

Krónika

2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27

„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán

elmosolyodtam, amikor a Partium kapcsán (ahová Nagyvárad tartozik) Szatmár megyét és Nagybányát is a Részekhez sorolta.

Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,

a PARTIUM – magyarul Részek – összetevőit azok a középkori erdélyi fejedelemség területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották,

amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.

„Szatmár megye és ennek keretében Nagybánya és Felsőbánya nem tartoztak a Partiumhoz – hanem leginkább Magyarországhoz.

Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,

a Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, a mai román felfogás ennek területét, akárcsak Nagybánya környékét és Szatmár megyét a tágabb értelemben vett Erdély (latinul Transylvania, románul Ardeal, vagy Transilvania) részének tekinti.

Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.

„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.

Amennyiben pontosak akarunk lenni, sohase mondjuk azt, hogy Nagybánya a Partiumban van – még kevésbé azt, hogy Erdélyben. Végképp nem azt, hogy Máramarosban – hiszen a jelenlegi Máramaros megye Gutinon inneni részének, ahol Nagybánya is található, semmi köze a történelmi Máramaroshoz.

Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.

korábban írtuk

Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.