Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

Szerteágazó a kulturális, közösségépítő tevékenysége a húsz éve működő nagybányai Teleki Magyar Háznak •  Fotó: nagybányai Teleki Magyar Ház Facebook

Szerteágazó a kulturális, közösségépítő tevékenysége a húsz éve működő nagybányai Teleki Magyar Háznak

Fotó: nagybányai Teleki Magyar Ház Facebook

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként húsz éve működő központ vezetője.

Kiss Judit

2021. március 10., 08:192021. március 10., 08:19

2021. április 13., 14:022021. április 13., 14:02

A járványhelyzethez igazodva, a korlátozások betartásával továbbra is töretlenül igyekszik összefogni a környék szórványközösségét a nagybányai Teleki Magyar Ház, amely közel húsz éve működik a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként. A Gróf Teleki Sándor emlékíró hajdani lakóházában működő központ a Nagybánya környéki Bányavidék magyarságának közösségi otthona.

Dávid Lajos, a magyar ház vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, tágabb perspektívából tekintve, a járványhelyzettől függetlenül elmondható:

az elmúlt közel két évtizedben érezhetően csökkent a magyarok lélekszáma Máramarosban, de ez a román lakosságra is érvényes: rengetegen élnek, dolgoznak külföldön.

Sokan érzik jól magukat román közegben

„Kíváncsi vagyok az új népszámlálás adaira, mi derül ki belőlük. Jelenleg hozzávetőleg 13 ezres magyarság él Nagybányán, ez a város lakosságának mintegy tíz százaléka. A 13 ezer magyarnak nagyjából egyharmada kapcsolódik be rendszeresen a Teleki Magyar Ház által szervezett közösségi tevékenységekbe” – mondta el Dávid Lajos. Hozzátette,

nagy kihívás, hogy a többi kétharmadot miként tudják megszólítani, hiszen sokan élnek vegyes házasságban, sok családra érvényes, hogy a román többségi közegben legalább olyan jól vagy jobban érzi magát, mint a magyar közegben.

„Az elmúlt néhány évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az embereket megszólítani komoly kihívás, erre nemcsak a Teleki Magyar Háznak, de általában a helyi magyarság vezetőinek jobban oda kellene figyelniük, hogy a szórványnak ez a része ne morzsolódjon le” – mutatott rá Dávid Lajos. Úgy fogalmazott, érdekes módon a Teleki Magyar Ház nem érzi meg, hogy csökken a magyarok számaránya is a környéken:

húszéves távlatban nemhogy fogyást tapasztalna, de úgy tűnik, egyre élénkebb az érdeklődés a közösségi központ tevékenysége iránt, amely a fiatalokat is vonzza.

Mint mondta, jelen pillanatban is körülbelül 200 fiatal érdeklődik hetente a programjaink iránt.

Dávid Lajos, a központ vezetője Galéria

Dávid Lajos, a központ vezetője

Jó, ha az emberek legalább találkoznak egymással

Természetesen a Teleki Magyar Ház tevékenységeit is nagymértékben befolyásolta az egy éve tartó pandémia, de folyamatosan újraterveznek. „Igyekszünk biztosítani a magyar közösséget szolgáló tevékenységek kontinuitását. Az elmúlt évben is arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint megtartsuk a rendezvényeinket, ne állítsuk le az ifjúsági programjainkat” – mondta Dávid Lajos. Rámutatott,

táncházat tartanak, tehetséggondozó, színjátszó, hangszeroktató programot is folytatnak, nagyon jó cserkészcsapatuk van. A felnőttek számára is szerveznek előadásokat, koncerteket, sokszínű tevékenysége van a háznak

– és mindezek a járványhelyzetben is működtek hellyel-közzel. „Nyilván igyekeztünk minél kisebb létszámú csoportokkal dolgozni a fiatalok esetében is. Online kommunikálunk a magyar közösség tagjaival, igyekszünk tisztában lenni az aktuális egészségi állapotukkal is, hogy tudjuk, mire számíthatunk. A tervezést persze nagyon megnehezíti a jelenlegi helyzet” – mondta Dávid Lajos. Hozzátette, közösségi házról van szó, így nem szeretnének az online térbe költözni, hiszen a közösséget fizikai értelmében értjük: az a jó, ha az emberek bár találkoznak egymással, egymás szemébe tudnak nézni, ha nem is tudnak kezet fogni.

Kitekintés más szórványvidékek felé

A Teleki Magyar Ház elsősorban Nagybánya és környéke magyarságát fogja össze, az elmúlt közel húsz évben viszont sok olyan programjuk is volt, ami a szélesebb régió magyarságát célozta. „Jellemzően mi vittünk ki programokat Máramaros megyei településekre, amikor erre szükség volt, és lehetőség nyílt. Az utóbbi években inkább Nagybánya és Maramarossziget környékére vonatkozott, de közeli kapcsolatban vagyunk Szamosardóval, Domokossal, Szinérváraljával” – mondta Dávid Lajos.

A Teleki Magyar Ház új, helytörténeti előadás-sorozatot indított, ennek keretében nemcsak nagybányai, máramarosszigeti, de szatmári, zilahi, besztercei meghívottak is ellátogatnak a tervek szerint a központba.

„Helytörténeti vonatkozásban sok programot szerveztünk régebben is, helytörténeti kiadványaink jelentek meg, tanfolyamokat, képzést tartottunk idegenvezetők számára helyismeretből, ezek mind Nagybánya-központúak voltak. Most úgy gondoltunk, „kilépünk” a környékről. Történelmileg Szatmár vidékéhez tartozik a Bányavidék, de hozzánk közel esik Szilágyság, Beszterce sincs messze, úgyhogy úgy gondoltuk, kitekintünk ezek felé a vidékek felé is” – mondta Dávid Lajos.

Kifejtette, igyekeznek olyan előadástémákat keresni, ami a közösséget érdekelheti. Kedden Szőcs Péter Levente szatmárnémeti történész, régész a nagybányai Szent István-templom és cinterem régészeti feltárásáról és a középkori város emlékeiről tartott vetített képes előadást: a szatmári múzeum aligazgatója részt vett a nagybányai ásatásokban is, amelyek során sok érdekes lelet került elő. Korábban Nagybánya szecessziós épületeiről, szatmári jeles személyiségekről is hallhattak előadást az érdeklődők.

Jelenleg kis létszámú közönség előtt tervezik az előadásokat, amelyeket online is közvetítenek.

Amint a Teleki Magyar Ház honlapján olvasható: kulturális központként igyekszik színvonalas programok szervezője és házigazdája lenni, táncház, kézműves programok, hangversenyek, könyvbemutatók, népfőiskolai előadások, honismereti túrák szerepelnek kínálatában. Részben a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságával együttműködve 2002 és 2019 között több mint 150 kiállítást, képzőművészeti és helytörténeti tárlatot szerveztek erdélyi és határon túli alkotók közreműködésével. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében