Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

A járványhelyzethez igazodva, a korlátozások betartásával továbbra is töretlenül igyekszik összefogni a környék szórványközösségét a nagybányai Teleki Magyar Ház, amely közel húsz éve működik a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként. A Gróf Teleki Sándor emlékíró hajdani lakóházában működő központ a Nagybánya környéki Bányavidék magyarságának közösségi otthona.

Dávid Lajos, a magyar ház vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, tágabb perspektívából tekintve, a járványhelyzettől függetlenül elmondható:

az elmúlt közel két évtizedben érezhetően csökkent a magyarok lélekszáma Máramarosban, de ez a román lakosságra is érvényes: rengetegen élnek, dolgoznak külföldön.

„Kíváncsi vagyok az új népszámlálás adaira, mi derül ki belőlük. Jelenleg hozzávetőleg 13 ezres magyarság él Nagybányán, ez a város lakosságának mintegy tíz százaléka. A 13 ezer magyarnak nagyjából egyharmada kapcsolódik be rendszeresen a Teleki Magyar Ház által szervezett közösségi tevékenységekbe” – mondta el Dávid Lajos. Hozzátette,

nagy kihívás, hogy a többi kétharmadot miként tudják megszólítani, hiszen sokan élnek vegyes házasságban, sok családra érvényes, hogy a román többségi közegben legalább olyan jól vagy jobban érzi magát, mint a magyar közegben.

„Az elmúlt néhány évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az embereket megszólítani komoly kihívás, erre nemcsak a Teleki Magyar Háznak, de általában a helyi magyarság vezetőinek jobban oda kellene figyelniük, hogy a szórványnak ez a része ne morzsolódjon le” – mutatott rá Dávid Lajos. Úgy fogalmazott, érdekes módon a Teleki Magyar Ház nem érzi meg, hogy csökken a magyarok számaránya is a környéken:

húszéves távlatban nemhogy fogyást tapasztalna, de úgy tűnik, egyre élénkebb az érdeklődés a közösségi központ tevékenysége iránt, amely a fiatalokat is vonzza.

Mint mondta, jelen pillanatban is körülbelül 200 fiatal érdeklődik hetente a programjaink iránt.

Természetesen a Teleki Magyar Ház tevékenységeit is nagymértékben befolyásolta az egy éve tartó pandémia, de folyamatosan újraterveznek. „Igyekszünk biztosítani a magyar közösséget szolgáló tevékenységek kontinuitását. Az elmúlt évben is arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint megtartsuk a rendezvényeinket, ne állítsuk le az ifjúsági programjainkat” – mondta Dávid Lajos. Rámutatott,

táncházat tartanak, tehetséggondozó, színjátszó, hangszeroktató programot is folytatnak, nagyon jó cserkészcsapatuk van. A felnőttek számára is szerveznek előadásokat, koncerteket, sokszínű tevékenysége van a háznak

– és mindezek a járványhelyzetben is működtek hellyel-közzel. „Nyilván igyekeztünk minél kisebb létszámú csoportokkal dolgozni a fiatalok esetében is. Online kommunikálunk a magyar közösség tagjaival, igyekszünk tisztában lenni az aktuális egészségi állapotukkal is, hogy tudjuk, mire számíthatunk. A tervezést persze nagyon megnehezíti a jelenlegi helyzet” – mondta Dávid Lajos. Hozzátette, közösségi házról van szó, így nem szeretnének az online térbe költözni, hiszen a közösséget fizikai értelmében értjük: az a jó, ha az emberek bár találkoznak egymással, egymás szemébe tudnak nézni, ha nem is tudnak kezet fogni.

A Teleki Magyar Ház elsősorban Nagybánya és környéke magyarságát fogja össze, az elmúlt közel húsz évben viszont sok olyan programjuk is volt, ami a szélesebb régió magyarságát célozta. „Jellemzően mi vittünk ki programokat Máramaros megyei településekre, amikor erre szükség volt, és lehetőség nyílt. Az utóbbi években inkább Nagybánya és Maramarossziget környékére vonatkozott, de közeli kapcsolatban vagyunk Szamosardóval, Domokossal, Szinérváraljával” – mondta Dávid Lajos.

A Teleki Magyar Ház új, helytörténeti előadás-sorozatot indított, ennek keretében nemcsak nagybányai, máramarosszigeti, de szatmári, zilahi, besztercei meghívottak is ellátogatnak a tervek szerint a központba.

„Helytörténeti vonatkozásban sok programot szerveztünk régebben is, helytörténeti kiadványaink jelentek meg, tanfolyamokat, képzést tartottunk idegenvezetők számára helyismeretből, ezek mind Nagybánya-központúak voltak. Most úgy gondoltunk, „kilépünk” a környékről. Történelmileg Szatmár vidékéhez tartozik a Bányavidék, de hozzánk közel esik Szilágyság, Beszterce sincs messze, úgyhogy úgy gondoltuk, kitekintünk ezek felé a vidékek felé is” – mondta Dávid Lajos.

Kifejtette, igyekeznek olyan előadástémákat keresni, ami a közösséget érdekelheti. Kedden Szőcs Péter Levente szatmárnémeti történész, régész a nagybányai Szent István-templom és cinterem régészeti feltárásáról és a középkori város emlékeiről tartott vetített képes előadást: a szatmári múzeum aligazgatója részt vett a nagybányai ásatásokban is, amelyek során sok érdekes lelet került elő. Korábban Nagybánya szecessziós épületeiről, szatmári jeles személyiségekről is hallhattak előadást az érdeklődők.

Jelenleg kis létszámú közönség előtt tervezik az előadásokat, amelyeket online is közvetítenek.

Amint a Teleki Magyar Ház honlapján olvasható: kulturális központként igyekszik színvonalas programok szervezője és házigazdája lenni, táncház, kézműves programok, hangversenyek, könyvbemutatók, népfőiskolai előadások, honismereti túrák szerepelnek kínálatában. Részben a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságával együttműködve 2002 és 2019 között több mint 150 kiállítást, képzőművészeti és helytörténeti tárlatot szerveztek erdélyi és határon túli alkotók közreműködésével.