Szerteágazó a kulturális, közösségépítő tevékenysége a húsz éve működő nagybányai Teleki Magyar Háznak
Fotó: nagybányai Teleki Magyar Ház Facebook
Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként húsz éve működő központ vezetője.
2021. március 10., 08:192021. március 10., 08:19
2021. április 13., 14:022021. április 13., 14:02
A járványhelyzethez igazodva, a korlátozások betartásával továbbra is töretlenül igyekszik összefogni a környék szórványközösségét a nagybányai Teleki Magyar Ház, amely közel húsz éve működik a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként. A Gróf Teleki Sándor emlékíró hajdani lakóházában működő központ a Nagybánya környéki Bányavidék magyarságának közösségi otthona.
Dávid Lajos, a magyar ház vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, tágabb perspektívából tekintve, a járványhelyzettől függetlenül elmondható:
„Kíváncsi vagyok az új népszámlálás adaira, mi derül ki belőlük. Jelenleg hozzávetőleg 13 ezres magyarság él Nagybányán, ez a város lakosságának mintegy tíz százaléka. A 13 ezer magyarnak nagyjából egyharmada kapcsolódik be rendszeresen a Teleki Magyar Ház által szervezett közösségi tevékenységekbe” – mondta el Dávid Lajos. Hozzátette,
„Az elmúlt néhány évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az embereket megszólítani komoly kihívás, erre nemcsak a Teleki Magyar Háznak, de általában a helyi magyarság vezetőinek jobban oda kellene figyelniük, hogy a szórványnak ez a része ne morzsolódjon le” – mutatott rá Dávid Lajos. Úgy fogalmazott, érdekes módon a Teleki Magyar Ház nem érzi meg, hogy csökken a magyarok számaránya is a környéken:
Mint mondta, jelen pillanatban is körülbelül 200 fiatal érdeklődik hetente a programjaink iránt.
Dávid Lajos, a központ vezetője
Természetesen a Teleki Magyar Ház tevékenységeit is nagymértékben befolyásolta az egy éve tartó pandémia, de folyamatosan újraterveznek. „Igyekszünk biztosítani a magyar közösséget szolgáló tevékenységek kontinuitását. Az elmúlt évben is arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint megtartsuk a rendezvényeinket, ne állítsuk le az ifjúsági programjainkat” – mondta Dávid Lajos. Rámutatott,
– és mindezek a járványhelyzetben is működtek hellyel-közzel. „Nyilván igyekeztünk minél kisebb létszámú csoportokkal dolgozni a fiatalok esetében is. Online kommunikálunk a magyar közösség tagjaival, igyekszünk tisztában lenni az aktuális egészségi állapotukkal is, hogy tudjuk, mire számíthatunk. A tervezést persze nagyon megnehezíti a jelenlegi helyzet” – mondta Dávid Lajos. Hozzátette, közösségi házról van szó, így nem szeretnének az online térbe költözni, hiszen a közösséget fizikai értelmében értjük: az a jó, ha az emberek bár találkoznak egymással, egymás szemébe tudnak nézni, ha nem is tudnak kezet fogni.
A Teleki Magyar Ház elsősorban Nagybánya és környéke magyarságát fogja össze, az elmúlt közel húsz évben viszont sok olyan programjuk is volt, ami a szélesebb régió magyarságát célozta. „Jellemzően mi vittünk ki programokat Máramaros megyei településekre, amikor erre szükség volt, és lehetőség nyílt. Az utóbbi években inkább Nagybánya és Maramarossziget környékére vonatkozott, de közeli kapcsolatban vagyunk Szamosardóval, Domokossal, Szinérváraljával” – mondta Dávid Lajos.
„Helytörténeti vonatkozásban sok programot szerveztünk régebben is, helytörténeti kiadványaink jelentek meg, tanfolyamokat, képzést tartottunk idegenvezetők számára helyismeretből, ezek mind Nagybánya-központúak voltak. Most úgy gondoltunk, „kilépünk” a környékről. Történelmileg Szatmár vidékéhez tartozik a Bányavidék, de hozzánk közel esik Szilágyság, Beszterce sincs messze, úgyhogy úgy gondoltuk, kitekintünk ezek felé a vidékek felé is” – mondta Dávid Lajos.
Kifejtette, igyekeznek olyan előadástémákat keresni, ami a közösséget érdekelheti. Kedden Szőcs Péter Levente szatmárnémeti történész, régész a nagybányai Szent István-templom és cinterem régészeti feltárásáról és a középkori város emlékeiről tartott vetített képes előadást: a szatmári múzeum aligazgatója részt vett a nagybányai ásatásokban is, amelyek során sok érdekes lelet került elő. Korábban Nagybánya szecessziós épületeiről, szatmári jeles személyiségekről is hallhattak előadást az érdeklődők.
Amint a Teleki Magyar Ház honlapján olvasható: kulturális központként igyekszik színvonalas programok szervezője és házigazdája lenni, táncház, kézműves programok, hangversenyek, könyvbemutatók, népfőiskolai előadások, honismereti túrák szerepelnek kínálatában. Részben a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságával együttműködve 2002 és 2019 között több mint 150 kiállítást, képzőművészeti és helytörténeti tárlatot szerveztek erdélyi és határon túli alkotók közreműködésével.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
szóljon hozzá!