Szerteágazó a kulturális, közösségépítő tevékenysége a húsz éve működő nagybányai Teleki Magyar Háznak
Fotó: nagybányai Teleki Magyar Ház Facebook
Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként húsz éve működő központ vezetője.
2021. március 10., 08:192021. március 10., 08:19
2021. április 13., 14:022021. április 13., 14:02
A járványhelyzethez igazodva, a korlátozások betartásával továbbra is töretlenül igyekszik összefogni a környék szórványközösségét a nagybányai Teleki Magyar Ház, amely közel húsz éve működik a helyi magyarság kulturális és közösségépítő intézményeként. A Gróf Teleki Sándor emlékíró hajdani lakóházában működő központ a Nagybánya környéki Bányavidék magyarságának közösségi otthona.
Dávid Lajos, a magyar ház vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, tágabb perspektívából tekintve, a járványhelyzettől függetlenül elmondható:
„Kíváncsi vagyok az új népszámlálás adaira, mi derül ki belőlük. Jelenleg hozzávetőleg 13 ezres magyarság él Nagybányán, ez a város lakosságának mintegy tíz százaléka. A 13 ezer magyarnak nagyjából egyharmada kapcsolódik be rendszeresen a Teleki Magyar Ház által szervezett közösségi tevékenységekbe” – mondta el Dávid Lajos. Hozzátette,
„Az elmúlt néhány évben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezeket az embereket megszólítani komoly kihívás, erre nemcsak a Teleki Magyar Háznak, de általában a helyi magyarság vezetőinek jobban oda kellene figyelniük, hogy a szórványnak ez a része ne morzsolódjon le” – mutatott rá Dávid Lajos. Úgy fogalmazott, érdekes módon a Teleki Magyar Ház nem érzi meg, hogy csökken a magyarok számaránya is a környéken:
Mint mondta, jelen pillanatban is körülbelül 200 fiatal érdeklődik hetente a programjaink iránt.
Dávid Lajos, a központ vezetője
Természetesen a Teleki Magyar Ház tevékenységeit is nagymértékben befolyásolta az egy éve tartó pandémia, de folyamatosan újraterveznek. „Igyekszünk biztosítani a magyar közösséget szolgáló tevékenységek kontinuitását. Az elmúlt évben is arra törekedtünk, hogy a lehetőségek szerint megtartsuk a rendezvényeinket, ne állítsuk le az ifjúsági programjainkat” – mondta Dávid Lajos. Rámutatott,
– és mindezek a járványhelyzetben is működtek hellyel-közzel. „Nyilván igyekeztünk minél kisebb létszámú csoportokkal dolgozni a fiatalok esetében is. Online kommunikálunk a magyar közösség tagjaival, igyekszünk tisztában lenni az aktuális egészségi állapotukkal is, hogy tudjuk, mire számíthatunk. A tervezést persze nagyon megnehezíti a jelenlegi helyzet” – mondta Dávid Lajos. Hozzátette, közösségi házról van szó, így nem szeretnének az online térbe költözni, hiszen a közösséget fizikai értelmében értjük: az a jó, ha az emberek bár találkoznak egymással, egymás szemébe tudnak nézni, ha nem is tudnak kezet fogni.
A Teleki Magyar Ház elsősorban Nagybánya és környéke magyarságát fogja össze, az elmúlt közel húsz évben viszont sok olyan programjuk is volt, ami a szélesebb régió magyarságát célozta. „Jellemzően mi vittünk ki programokat Máramaros megyei településekre, amikor erre szükség volt, és lehetőség nyílt. Az utóbbi években inkább Nagybánya és Maramarossziget környékére vonatkozott, de közeli kapcsolatban vagyunk Szamosardóval, Domokossal, Szinérváraljával” – mondta Dávid Lajos.
„Helytörténeti vonatkozásban sok programot szerveztünk régebben is, helytörténeti kiadványaink jelentek meg, tanfolyamokat, képzést tartottunk idegenvezetők számára helyismeretből, ezek mind Nagybánya-központúak voltak. Most úgy gondoltunk, „kilépünk” a környékről. Történelmileg Szatmár vidékéhez tartozik a Bányavidék, de hozzánk közel esik Szilágyság, Beszterce sincs messze, úgyhogy úgy gondoltuk, kitekintünk ezek felé a vidékek felé is” – mondta Dávid Lajos.
Kifejtette, igyekeznek olyan előadástémákat keresni, ami a közösséget érdekelheti. Kedden Szőcs Péter Levente szatmárnémeti történész, régész a nagybányai Szent István-templom és cinterem régészeti feltárásáról és a középkori város emlékeiről tartott vetített képes előadást: a szatmári múzeum aligazgatója részt vett a nagybányai ásatásokban is, amelyek során sok érdekes lelet került elő. Korábban Nagybánya szecessziós épületeiről, szatmári jeles személyiségekről is hallhattak előadást az érdeklődők.
Amint a Teleki Magyar Ház honlapján olvasható: kulturális központként igyekszik színvonalas programok szervezője és házigazdája lenni, táncház, kézműves programok, hangversenyek, könyvbemutatók, népfőiskolai előadások, honismereti túrák szerepelnek kínálatában. Részben a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságával együttműködve 2002 és 2019 között több mint 150 kiállítást, képzőművészeti és helytörténeti tárlatot szerveztek erdélyi és határon túli alkotók közreműködésével.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
A Csík Zenekar egyik alapítója, névadója, Csík János úgy döntött, hogy 2025-től nem vesz részt a rendszerszintű együtt muzsikálásban – közölte az együttes.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház kilencedik alkalommal szervezi meg az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivált; idén a rangos eseményre november 3-17. között kerül sor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!