Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

•  Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.

Krónika

2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27

„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán

elmosolyodtam, amikor a Partium kapcsán (ahová Nagyvárad tartozik) Szatmár megyét és Nagybányát is a Részekhez sorolta.

Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,

a PARTIUM – magyarul Részek – összetevőit azok a középkori erdélyi fejedelemség területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották,

amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.

„Szatmár megye és ennek keretében Nagybánya és Felsőbánya nem tartoztak a Partiumhoz – hanem leginkább Magyarországhoz.

Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,

a Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, a mai román felfogás ennek területét, akárcsak Nagybánya környékét és Szatmár megyét a tágabb értelemben vett Erdély (latinul Transylvania, románul Ardeal, vagy Transilvania) részének tekinti.

Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.

„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.

Amennyiben pontosak akarunk lenni, sohase mondjuk azt, hogy Nagybánya a Partiumban van – még kevésbé azt, hogy Erdélyben. Végképp nem azt, hogy Máramarosban – hiszen a jelenlegi Máramaros megye Gutinon inneni részének, ahol Nagybánya is található, semmi köze a történelmi Máramaroshoz.

Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.

korábban írtuk

Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról
Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.

korábban írtuk

Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában
Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában

A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron