Fotó: Dávid Lajos/Facebook
Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.
2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27
„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán
Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,
amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.
Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,
Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.
„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.
Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.
Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.
A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!