Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

Nagybánya és Nagyvárad sem tartozik Erdélyhez – eligazítás a történelmi régiók nevének helyes használatához

Fotó: Dávid Lajos/Facebook

Nagybánya nem Erdélyben van, hanem a Bányavidékhez tartozik, Nagyvárad sem Erdély, hanem a Partium része – hívta fel a történelmi régiók pontos megjelölésének fontosságára a figyelmet Dávid Lajos, a nagybányai magyarság közösségi intézményének, a Teleki Magyar Háznak a vezetője.

Krónika

2024. február 24., 16:272024. február 24., 16:27

„Nagybánya NEM Erdélyben van, de nem is a történelmi Partiumban. Ha pontosan akarunk fogalmazni: Nagybánya a szatmári Bányavidék része. A napokban szaladtam bele Thurzó Zoltán zongoraművész hasonló megosztásába, ahol pár évvel ezelőtt Nagyvárad vonatkozásában pontosított („Nagyvárad NEM Erdélyben van”) Aztán

elmosolyodtam, amikor a Partium kapcsán (ahová Nagyvárad tartozik) Szatmár megyét és Nagybányát is a Részekhez sorolta.

Pedig – ahogyan a történelmi hűséghez ragaszkodva Balogh Béla nyugalmazott nagybányai levéltáros is nem egyszer megírta – NEM tartozik hozzá” – fogalmazott a közösségi oldalon posztolt bejegyzésében Dávid Lajos. Mint magyarázza,

a PARTIUM – magyarul Részek – összetevőit azok a középkori erdélyi fejedelemség területétől nyugatra és északra elterült megyék és vidékek alkották,

amelyeknek nemesi közösségei az egységes magyar királyság három részre szakadása során (1541 - Habsburg-kézen lévő királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség, valamint török hódoltság) az erdélyi fejedelmet ismerték el főuruknak. Északról dél felé haladva a Partiumot Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna, Bihar és Zaránd megyék, a Közép-Szolnokból már korábban kiszakadt Kővárvidéke, valamint a török foglaltságtól még mentesült lugosi és karánsebesi területek alkották. Dávid Lajos a Nagybánya és környéke című, 2020-ban megjelent kötetre hivatkozik, amelyben Oszóczki Kálmánnak és Balogh Bélának a Nagybánya rövid története című írás olvasható.

„Szatmár megye és ennek keretében Nagybánya és Felsőbánya nem tartoztak a Partiumhoz – hanem leginkább Magyarországhoz.

Diétai és országgyűlési követeiket rendszerint Pozsonyba küldték és számukra általában a magyarországi törvények voltak a mérvadók. Később az erdélyi fejedelmek többsége Nagybányára és az egész Bányavidékre kiterjesztette hatalmát, az esetek többségében azonban – a birtokszerző család kihalása után – a Bányavidék ismét a királyi Magyarország keleti területévé vált” – idéz a Teleki Magyar Ház vezetője a kiadványból. Mint részletezi,

a Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják, a mai román felfogás ennek területét, akárcsak Nagybánya környékét és Szatmár megyét a tágabb értelemben vett Erdély (latinul Transylvania, románul Ardeal, vagy Transilvania) részének tekinti.

Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan tévednek Erdély történelmi határait illetően, amikor földrajzilag megpróbálják elhelyezni, behatárolni.

„Miközben a Partium NEM a történelmi Erdély része (és a magyarok nagyon helyesen Partiumként emlegetik, megkülönböztetve a történelmi Erdélytől), jó, ha tudjuk, hogy Szatmár és Nagybánya viszont NEM a Partium része, hanem egy különálló területi egység, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott.

Amennyiben pontosak akarunk lenni, sohase mondjuk azt, hogy Nagybánya a Partiumban van – még kevésbé azt, hogy Erdélyben. Végképp nem azt, hogy Máramarosban – hiszen a jelenlegi Máramaros megye Gutinon inneni részének, ahol Nagybánya is található, semmi köze a történelmi Máramaroshoz.

Használjuk a történelmileg legpontosabb meghatározást: Nagybánya a szatmári Bányavidék része – vagy csak egyszerűen: BÁNYAVIDÉK” – hívja fel a figyelmet Dávid Lajos.

korábban írtuk

Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról
Igyekeznek összefogni a bányavidéki magyarságot – Dávid Lajos a Teleki Magyar Ház előtt álló kihívásokról

Bár a környékbeli magyarok lélekszáma csökken, a járványhelyzet ellenére is igyekszik összefogni a szórványközösséget a nagybányai Teleki Magyar Ház – mondta el a Krónikának Dávid Lajos, a központ vezetője.

korábban írtuk

Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában
Genius loci – Képzőművészeti műhelyeket is szerveznek a magyar diákságnak a festőiskola városában

A környékbeli magyar gyerekek tehetséggondozását, táboroztatását immár több mint két évtizede vállalja a nagybányai Teleki Magyar Ház.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat