Fotó: Facebook/Kovászna Megyei Művelődési Központ
Örülök, hogy a Székelyföldön is bemutatták, a Kaptár dokumentumfilm-szemlén díjazták a hétvégén Sepsiszentgyörgyön Angéla című alkotásomat – nyilatkozta a Krónikának a jelenleg Budapesten tanuló Püsök Botond csíkszeredai rendező. Úgy véli, a tizenéves roma lányról szóló dokumentumfilm egyszerű kis történet, ami nagy erővel tud hatni, ő pedig igyekezett úgy felépíteni, hogy a világ bármelyik részén átélhető legyen.
2018. október 26., 10:552018. október 26., 10:55
„Nagyon örülök, hogy az Angéla című filmemnek van ereje, és hogy a szakmai zsűri díjazta” – mondta el a Krónika megkeresésére Püsök Botond csíkszeredai születésű rendező annak kapcsán, hogy az ő alkotása nyerte az első díjat a székelyföldi dokumentumfilm-szemlén múlt hétvégén.
A rendezvényt, amely székelyföldi dokumentumfilmesek friss munkáit vonultatta fel, egy év kihagyás után a Székelyföld-napok keretében szervezte meg a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. A Buglya Sándor filmrendező, producer, egyetemi tanár és Péterffy András filmrendező, operatőr alkotta kéttagú zsűri döntésének értelmében a második helyezett Csibi László Édes Erdély, itt voltunk című filmje lett, a harmadik díjat pedig Bán József Az év lagzija című alkotásának ítélték oda. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa különdíjat ajánlott fel Zsigmond Attila Ének a fák tetejéből című filmjének. A szemlére benevezett 30 filmet 21 helyszínen, 110 vetítésen mutatták be.
Püsök Botondot – aki jelenleg Budapesten mesterképzős hallgató a Színház és Filmművészeti Egyetemen – korábban számos szakmai elismeréssel illették dokumentumfilmjeiért: egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása például február végén elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. A most hétvégén
Az Angéla még 2016-ban elnyerte a nagyszebeni Astra Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb romániai dokumentumfilmnek járó díjat, elismeréssel illették a bukaresti Docuart fesztiválon, tavaly a Filmtettfeszten kapta meg a Filmgalopp díjat. A rendező úgy fogalmazott, külön öröm számára, hogy ezúttal a Székelyföldön láthatta a közönség a filmet, kis településeken is, olyan helyeken, ahová egyébként nem jutnak el ilyen jellegű alkotások. Püsök Botond azt is kifejtette, az Angéla egy tizenéves roma lány története, aki egy kis székelyföldi faluban nőtt fel, nagyon tehetséges, jó tanuló lányról van szó, aki teherbe esik, ekkor megváltozik az egész élete.
– mondta a rendező. Hozzátette, a film nem lokális, regionális közönségnek szól, hanem igyekezett úgy felépíteni, megszerkeszteni, hogy a világ bármelyik részén átélhető legyen. Kérdésünkre azt is elmondta, jelenleg egy egész estés dokumentumfilmen dolgozik, ami a családon belüli erőszakról szól, még nem lehet tudni, hogy mikor fog elkészülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!