A művészetnek ad otthont az elöregedőfélben lévő Mezőszentandrás. Galériát avattak a hét végén
Fotó: Ionel Albu
Képzőművészeti galéria nyílt a hétvégén a Szászrégen és Teke között fekvő, a főúttól kissé félreeső Mezőszentandrás egykori gabonaraktárában. A már 13. század elején jegyzett, mára magyarok és szászok nélkül maradt, elöregedő Maros megyei településen a falu szülöttje, Vasile Costea saját birtokán alakította ki a turistacsalogató létesítményt.
2021. június 14., 11:112021. június 14., 11:11
A marosvásárhelyi ügyvéd az egy évvel korábban borozóvá alakított, lerobbant állapotban vásárolt gabonaraktárba és annak környékére lehelt új életet. A vállalkozó szellemű férfi, miután első lépésként a szőlőtelepítés és borkészítés fél évszázada megszakadt hagyományát élesztette fel, most a szépművészetnek is helyet adott.
Pincészetének sem véletlenül adta a Poarta sufletului, azaz a lélek kapuja nevet.
Elsőnek egy jogász kollégája, Raluca Moisoiu állított ki, aki színes művészfotóival a szőlő életét próbálta megörökíteni az év mind a négy évszakában. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) fiatal munkatársa a művészetek által próbálja oldani az ügyészi munkával járó feszültséget.
Mint mondta, amikor ecsetet vagy fényképezőgépet ragad, bezárul körülötte a bűnözők világa, ő meg testileg, lelkileg újjátöltődik. Raluca Moisoiu már gyermekkora óta fest, és jó ideje fényképez; munkáit több egyéni és számos közös tárlaton csodálhatta meg a közönség. A Mezőszentandráson kiállított képei jövő év januárjáig fogják ékesíteni a valamikori gabonaraktárt.
Az ő fotóin kívül a látogatók Costea magán-festménygyűjteményét is megtekinthetik. A borgazdává avanzsált ügyvéd egy több mint kétszáz példányt tartalmazó értékes kollekciót költöztetett át Marosvásárhelyről a magtár tornyába.
Az ünnepélyen részt vevő Teodor Vultur polgármester nem győzte méltatni azt a metamorfózist, amelyen a gabonaraktár átment. Bevallotta, ő maga sem hitte volna, hogy Szentandráson valaki még felélesztheti a szőlészetet és borászatot. A nyolcadik mandátumát taposó elöljáró szavaiban nem volt semmi túlzás, hiszen polgármesterré választása előtt, 1989 előtt, a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökeként, épp itt tevékenykedett. Felidézte azt a kort, amikor nem a borbarátok, hanem a gazdasági rendőrség munkatársai szállták meg az épületet, és kiderítették, hogy a téesz 22 tonna gabonával többet birtokol, mint amennyit ő a pártnál lejelentett. „Nem 22-vel, hanem százzal volt több, és ezt el is mondtam. Mint ahogyan azt is, hogy a falubelieknek valamit ki is kell osztanunk, különben nem jönnek többé dolgozni” – idézte fel az átkos korszakot és a jelenlegi borház egykori arcát a községgazda.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!