A művészetnek ad otthont az elöregedőfélben lévő Mezőszentandrás. Galériát avattak a hét végén
Fotó: Ionel Albu
Képzőművészeti galéria nyílt a hétvégén a Szászrégen és Teke között fekvő, a főúttól kissé félreeső Mezőszentandrás egykori gabonaraktárában. A már 13. század elején jegyzett, mára magyarok és szászok nélkül maradt, elöregedő Maros megyei településen a falu szülöttje, Vasile Costea saját birtokán alakította ki a turistacsalogató létesítményt.
2021. június 14., 11:112021. június 14., 11:11
A marosvásárhelyi ügyvéd az egy évvel korábban borozóvá alakított, lerobbant állapotban vásárolt gabonaraktárba és annak környékére lehelt új életet. A vállalkozó szellemű férfi, miután első lépésként a szőlőtelepítés és borkészítés fél évszázada megszakadt hagyományát élesztette fel, most a szépművészetnek is helyet adott.
Pincészetének sem véletlenül adta a Poarta sufletului, azaz a lélek kapuja nevet.
Elsőnek egy jogász kollégája, Raluca Moisoiu állított ki, aki színes művészfotóival a szőlő életét próbálta megörökíteni az év mind a négy évszakában. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) fiatal munkatársa a művészetek által próbálja oldani az ügyészi munkával járó feszültséget.
Mint mondta, amikor ecsetet vagy fényképezőgépet ragad, bezárul körülötte a bűnözők világa, ő meg testileg, lelkileg újjátöltődik. Raluca Moisoiu már gyermekkora óta fest, és jó ideje fényképez; munkáit több egyéni és számos közös tárlaton csodálhatta meg a közönség. A Mezőszentandráson kiállított képei jövő év januárjáig fogják ékesíteni a valamikori gabonaraktárt.
Az ő fotóin kívül a látogatók Costea magán-festménygyűjteményét is megtekinthetik. A borgazdává avanzsált ügyvéd egy több mint kétszáz példányt tartalmazó értékes kollekciót költöztetett át Marosvásárhelyről a magtár tornyába.
Az ünnepélyen részt vevő Teodor Vultur polgármester nem győzte méltatni azt a metamorfózist, amelyen a gabonaraktár átment. Bevallotta, ő maga sem hitte volna, hogy Szentandráson valaki még felélesztheti a szőlészetet és borászatot. A nyolcadik mandátumát taposó elöljáró szavaiban nem volt semmi túlzás, hiszen polgármesterré választása előtt, 1989 előtt, a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökeként, épp itt tevékenykedett. Felidézte azt a kort, amikor nem a borbarátok, hanem a gazdasági rendőrség munkatársai szállták meg az épületet, és kiderítették, hogy a téesz 22 tonna gabonával többet birtokol, mint amennyit ő a pártnál lejelentett. „Nem 22-vel, hanem százzal volt több, és ezt el is mondtam. Mint ahogyan azt is, hogy a falubelieknek valamit ki is kell osztanunk, különben nem jönnek többé dolgozni” – idézte fel az átkos korszakot és a jelenlegi borház egykori arcát a községgazda.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
szóljon hozzá!