Katona Lajos alkotásai két hónapon keresztül tekinthetőek meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban
Fotó: Magyari Tekla/ Facebook
Katona Lajos 80 éves vak alkotó plasztikai kísérleteiből nyílt kiállítás szerdán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, az időszakos, két hónapig látogatható tárlat a művész sajátos, újszerű kísérleteit mutatja be.
2022. június 09., 13:462022. június 09., 13:46
2022. június 09., 13:472022. június 09., 13:47
A megnyitón az alkotó – aki gyerekkorában robbanásos balesetben veszítette el a látását és az egyik kezét – egészségi állapota miatt nem lehetett jelen. A világot csupán tapintással érzékelő, kezével „látó”, világtalan szobrász munkái csodálatra méltóak:
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány kezdeményezésére létrejött tárlatot Berze Imre szobrászművész nyitotta meg, jelen volt az egyesület részéről Máté Zsolt, fellépett Endes Ábrahám Ákos többszörösen díjazott vak versmondó és az ugyancsak látássérült Nagy Csengele. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója volt.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
A múzeum tájékoztatása szerint Katona Lajos csodával határos módon lépett túl a gyerekkori tragédián: vakon végezte el közép- és felsőfokú tanulmányait, filozófia-pedagógia és történelem szakon tanult. 1968-tól 2003-ig a Látássérültek Kolozsvári Líceumában tanított, többek között mértant az V-VIII. osztályos tanulók számára. Ez alatt volt alkalma jól megismerni e tárgy oktatásának nehézségeit, ami arra késztette, hogy hét fokozatosan tökéletesített változatban kidolgozza azt a rajzkészüléket, amely domború mértani rajzok szerkesztéséhez szükséges. Ezt a készüléket 1999-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmazta. Mindemellett kialakította a maga számára a faragás, a plasztikai formák alkotásának technikáját. Plasztikai kísérleteihez hosszasan tanulmányozta a tapintásos érzékelés szerepét a szobrászatban, az eszmei, művészettörténeti ismeretek megszerzése mellett különös gondot fordított sajátos eszköztára, az általa használható szerszámok kivitelezésére is.
A nyersanyag formája adta rendszerint az ötletet, az indította be képzeletét. A plasztikák többsége embert ábrázol, valamilyen testhelyzetben, ezen belül különösen foglalkoztatja az emberi fej megformálása. Katona Lajos több mint harmincöt esztendő alatt, 1975-től egészen 2011-ig harminc plasztikát készített, a székelyudvarhelyi tárlaton ezeknek egy részét tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Lőrincz Ildikó/Haáz Rezső műzeum/Facebook
„Intuíció és valamiféle belső indíttatás végeztette velem az alkotói munkát” – vallja Katona Lajos, akinek mindeddig 13 helyen volt már kiállítása Magyarország-szerte, illetve Kolozsváron. B. Tóth Klára így jellemezte munkáit: „a természeti népek termékenység szobrait és idolszerűen absztrahált fogadalmi szobrait juttatja eszünkbe, de mindez filozofikus mélységgel megfogalmazott, elvont formarendszerré tömörül.” Maga Katona Lajos formakísérleteknek minősíti a szobrait és kimondottan a látóknak ajánlja.
A kiállított plasztikák az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület tulajdonát képezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!