Madarász Viktor alkotásán (középen) Petőfi Sándor aléltan, égre emelt tekintettel, mellén vérző sebbel csatamezőn pihen, mellette törött kard, jobbját a föld felett tartja, s a porban ott a vérével írott szó: HAZÁM
Fotó: Bede Laura
Eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyag látható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című tárlatában, amely a korábbi kiállításokkal ellentétben új koncepcióval az életrajz helyett Petőfi Sándor szövegeire épít. Nemrég tett látogatásunk nyomán rövid betekintést nyújtunk a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére összeállított állandó tárlatba.
2024. szeptember 04., 18:302024. szeptember 04., 18:30
A Budapest központjában álló, klasszicista Károlyi-palota felújítását követően a tavalyi év elején, a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új állandó kiállítása.
akik már az első terembe belépve megtekinthetik többek között Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környéke, 1849. július 31) kiskunfélegyházi kocsonyástálját, tintatartóját, valamint felesége, Szendrey Júlia jegygyűrűjét.
A tálat Petőfi Sándor gyermekkorában szomszédjánál, a Varga családnál használta Kiskunfélegyházán
Fotó: Bede Laura
A költő tintatartója
Fotó: Bede Laura
A jegygyűrűt a 19. század utolsó harmadában kibontakozó Petőfi-kultusz idején helyezték el egy külön erre a célra készített, monstrancia formájú ereklyetartóban, melynek egész felületét indás, virágmintás, gazdag díszítés borítja
Fotó: Bede Laura
Szintén az első teremben látható több, a költőt ábrázoló festményt, köztük a magyar heroizáló romantikus történelmi festészet egyik jellegzetes darabját, Madarász Viktor Hazám című alkotását.
Bár műtárgyvédelmi okokból sok helyen nemesmásolatokat láthatnak az érdeklődők, az egyre korszerűbb kiállítási körülményeknek köszönhetően
Így a kiállítás következő tereiben is olyan darabok láthatók mint Petőfi pénztárcája, amelyet felesége hímzett, és adott neki 1848-ban, de megtekinthető Szendrey Júlia aranyórája, menyasszonyi csokrának egy darabja, vagy akár a hagyatékából származó pipatórium.
Szendrey Júlia aranyórája
Fotó: Bede Laura
A kecskebőrből készült pénztárcán az alábbi felirat olvasható: Talpra Magyar versért. Pest 1848 Petőfi Sándornak
Fotó: Bede Laura
A mennyasszonyi csokor egy darabja
Fotó: Bede Laura
Pipatórium Szendrey Júlia hagyatékából
Fotó: Bede Laura
A kiállítás többek között a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzködő műkincsek anyagából válogat.
A bemutatást interaktív multimédiás eszközök, videóanyagok, adatvizualizációk, magyar-angol nyelvű hangos vezetők teszik egyedivé és izgalmassá. Bár a tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, az összeállítók szerint
„A kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be a kiállítás” – olvasható a leírásban. A kéziratok között például szerepel Petőfi Szendrey Júliának 1846-ban Nagykárolyban írt verse, összes költeményét magába foglaló kiadványok, általa szerkesztett nyomtatványok.
Fotó: Bede Laura
A kiállítás a korszak művészeit izgató témákra épül – az emberi kapcsolatok szövevényessége, katasztrófák, bűntények iránti kíváncsiság –, és kitér a reformkor nagy társadalmi-közéleti eszméire is: „Hogyan értette és gyakorolta a kor embere a hazáért, a közösségért való áldozatvállalást? Milyen megélhetési lehetőséget jelentett ez a művészek számára, mit is jelentett a siker? És végül választ keresünk arra a kérdésre, politikus és forradalmár volt-e Petőfi, milyen szerepet szánt magának az elnyomottakért való küzdelemben?” – teszik fel a kérdést a 2031 végéig látogatható tárlat létrehozói, melyre a választ a Károlyi utca 16. szám alatt található múzeumban lelhetik meg az érdeklődők.
Fotó: Bede Laura
A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával megemlékezést tartanak vasárnap Fehéregyházán, az ünnepség keretében sor kerül egy új Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére.
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!