Műkincsekben megelevenedő költő és forradalmár: látogatás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban

Madarász Viktor alkotásán (középen) Petőfi Sándor aléltan, égre emelt tekintettel, mellén vérző sebbel csatamezőn pihen, mellette törött kard, jobbját a föld felett tartja, s a porban ott a vérével írott szó: HAZÁM •  Fotó: Bede Laura

Madarász Viktor alkotásán (középen) Petőfi Sándor aléltan, égre emelt tekintettel, mellén vérző sebbel csatamezőn pihen, mellette törött kard, jobbját a föld felett tartja, s a porban ott a vérével írott szó: HAZÁM

Fotó: Bede Laura

Eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyag látható a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című tárlatában, amely a korábbi kiállításokkal ellentétben új koncepcióval az életrajz helyett Petőfi Sándor szövegeire épít. Nemrég tett látogatásunk nyomán rövid betekintést nyújtunk a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére összeállított állandó tárlatba.

Bede Laura

2024. szeptember 04., 18:302024. szeptember 04., 18:30

A Budapest központjában álló, klasszicista Károlyi-palota felújítását követően a tavalyi év elején, a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új állandó kiállítása.

A Költő lenni vagy nem lenni című tárlat gazdag, eredeti, eddig kiállítatlan műtárgyanyagot tár a látogatók elé,

akik már az első terembe belépve megtekinthetik többek között Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környéke, 1849. július 31) kiskunfélegyházi kocsonyástálját, tintatartóját, valamint felesége, Szendrey Júlia jegygyűrűjét.

A tálat Petőfi Sándor gyermekkorában szomszédjánál, a Varga családnál használta Kiskunfélegyházán •  Fotó: Bede Laura Galéria

A tálat Petőfi Sándor gyermekkorában szomszédjánál, a Varga családnál használta Kiskunfélegyházán

Fotó: Bede Laura

A költő tintatartója •  Fotó: Bede Laura Galéria

A költő tintatartója

Fotó: Bede Laura

A jegygyűrűt a 19. század utolsó harmadában kibontakozó Petőfi-kultusz idején helyezték el egy külön erre a célra készített, monstrancia formájú ereklyetartóban, melynek egész felületét indás, virágmintás, gazdag díszítés borítja •  Fotó: Bede Laura Galéria

A jegygyűrűt a 19. század utolsó harmadában kibontakozó Petőfi-kultusz idején helyezték el egy külön erre a célra készített, monstrancia formájú ereklyetartóban, melynek egész felületét indás, virágmintás, gazdag díszítés borítja

Fotó: Bede Laura

Szintén az első teremben látható több, a költőt ábrázoló festményt, köztük a magyar heroizáló romantikus történelmi festészet egyik jellegzetes darabját, Madarász Viktor Hazám című alkotását.

Bár műtárgyvédelmi okokból sok helyen nemesmásolatokat láthatnak az érdeklődők, az egyre korszerűbb kiállítási körülményeknek köszönhetően

a PIM első kiadású nyomtatványokat, eredeti verskéziratokat, textildarabokat tár a látogatók elé.

Így a kiállítás következő tereiben is olyan darabok láthatók mint Petőfi pénztárcája, amelyet felesége hímzett, és adott neki 1848-ban, de megtekinthető Szendrey Júlia aranyórája, menyasszonyi csokrának egy darabja, vagy akár a hagyatékából származó pipatórium.

Szendrey Júlia aranyórája •  Fotó: Bede Laura Galéria

Szendrey Júlia aranyórája

Fotó: Bede Laura

A kecskebőrből készült pénztárcán az alábbi felirat olvasható: Talpra Magyar versért. Pest 1848 Petőfi Sándornak •  Fotó: Bede Laura Galéria

A kecskebőrből készült pénztárcán az alábbi felirat olvasható: Talpra Magyar versért. Pest 1848 Petőfi Sándornak

Fotó: Bede Laura

A mennyasszonyi csokor egy darabja •  Fotó: Bede Laura Galéria

A mennyasszonyi csokor egy darabja

Fotó: Bede Laura

Pipatórium Szendrey Júlia hagyatékából •  Fotó: Bede Laura Galéria

Pipatórium Szendrey Júlia hagyatékából

Fotó: Bede Laura

A kiállítás többek között a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzködő műkincsek anyagából válogat.

A bemutatást interaktív multimédiás eszközök, videóanyagok, adatvizualizációk, magyar-angol nyelvű hangos vezetők teszik egyedivé és izgalmassá. Bár a tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, az összeállítók szerint

nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt, prózaírót és szerkesztőt.

„A kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be a kiállítás” – olvasható a leírásban. A kéziratok között például szerepel Petőfi Szendrey Júliának 1846-ban Nagykárolyban írt verse, összes költeményét magába foglaló kiadványok, általa szerkesztett nyomtatványok.

•  Fotó: Bede Laura Galéria

Fotó: Bede Laura

A kiállítás a korszak művészeit izgató témákra épül – az emberi kapcsolatok szövevényessége, katasztrófák, bűntények iránti kíváncsiság –, és kitér a reformkor nagy társadalmi-közéleti eszméire is: „Hogyan értette és gyakorolta a kor embere a hazáért, a közösségért való áldozatvállalást? Milyen megélhetési lehetőséget jelentett ez a művészek számára, mit is jelentett a siker? És végül választ keresünk arra a kérdésre, politikus és forradalmár volt-e Petőfi, milyen szerepet szánt magának az elnyomottakért való küzdelemben?” – teszik fel a kérdést a 2031 végéig látogatható tárlat létrehozói, melyre a választ a Károlyi utca 16. szám alatt található múzeumban lelhetik meg az érdeklődők.

•  Fotó: Bede Laura Galéria

Fotó: Bede Laura

korábban írtuk

Megújul a meglévő fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum, új emlékhely alapkövét teszik le a költő halálának 175. évfordulóján
Megújul a meglévő fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum, új emlékhely alapkövét teszik le a költő halálának 175. évfordulóján

A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával megemlékezést tartanak vasárnap Fehéregyházán, az ünnepség keretében sor kerül egy új Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére.

korábban írtuk

Petőfi és Júliája mézesheteit idézi meg az eredeti szépségében felújított koltói Teleki-kastély és kertje
Petőfi és Júliája mézesheteit idézi meg az eredeti szépségében felújított koltói Teleki-kastély és kertje

A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása