Három évvel később,

Sok a magyarországi és székelyföldi vendég

A mai Koltó központja sokszor búcsújáró helyhez hasonlít, annyi vendég érkezik zömében Magyarországról, de szép számmal jönnek Erdélyből is diákok, főleg amikor az Iskola másként hetet tartják a különböző megyék oktatási intézményeiben. Ottjártamkor egy budapesti kollégium diákjai kószáltak a kastély körüli tágas parkban. Szóba elegyedve velük kiderült, először járnak Erdélyben: a Nagyvárad–Szatmárnémeti–Nagybánya-útvonalon érkeztek, és mindhárom városban időztek, szétnéztek tanáraikkal, illetve egy itteni iskola vendégfogadóival. Az egyik fiatalember elismerően szólt a múzeum kínálatáról: azt mondta, hogy a hasonló tematikájú budapesti vagy bécsi múzeumok sem érdekesebbek, a budapesti csapat remekül érezte magát Koltón is.

Amint a magyarországi autóbusz kiállt a kastélykert előtti parkolóból, helyébe egy székelyföldi csapat érkezett. A múzeum idegenvezetői feladatait ellátó Könyves Tímea már várja a vendégeket a kastély bejáratánál. A nagyobb csoportok előzetesen bejelentkeznek, így a múzeum két főállású alkalmazottja – Könyves Tímea és az intézmény gondnoka, Szász Imre – megosztja a vendégek kalauzolásával járó feladatokat, ezzel sikerül kezelni a torlódásokat. Csendes Lajos, Koltó újraválasztott polgármestere a Krónikának elmondta, hogy márciusban 1301 látogatója volt a Teleki-kastélynak, a vendégszám hónapról hónapra nő.

Miután a kis múzeumot megnyitották, a vidék magyar vonzerejévé vált, ahova már az 1970-es évektől sokan jöttek Magyarországról is. Főhetett a korabeli állambiztonsági szervek, a Szekuritáté vezetőinek feje, hogy mindenhova elegendő lehallgató készüléket szereljenek, amit besúgókkal tetéztek, nehogy az ide látogató ,,irredenta magyarok” Erdély elcsatolására törekedjenek. Mindez ma már viccesen hangzik, de aki azokat az éveket átélte, tisztában van vele, hogy a nagybányai elvtársak komolyan gondolták.

Teleki Sándor öröksége

A rendszerváltás után 34 évvel ennek a szomorú múltnak már nincs nyoma az eredeti szépségében felújított háromszintes kastélyban. A kulturális turizmus szakot végzett Könyves Tímea muzeológussal végig járjuk az épület belső tereit. Lent, a földszinten kisebb népművészeti részleg is helyet kapott, ahol két teremben mutatják be Koltó és a környező falvak népi örökségét. Mivel Koltón és Katalinban nem maradt fenn jellegzetes helyi női népviselet, a kiállított darabok a szomszédos szilágysági falvak egykori ruházatát idézik.

korábban írtuk

Megújult a Petőfi emlékét őrző Teleki-kastély: felavatták Koltó frissen renovált impozáns emlékhelyét

Népes közönség jelenlétében avatták fel vasárnap a Máramaros megyei Koltón a szépen felújított Teleki-kastélyt, ahol 1847 szeptemberében-októberében Petőfi Sándor és Szendrey Júlia tartózkodott. Az 1,5 millió eurós európai uniós költségvetésből renovált épületben rövidesen a budapesti Petőfi Ir

A földszinti termek az erdélyi és a magyar közélet egyik legjelentősebb családjának, a Telekieknek a történetét mutatja be. A két falu – Koltó és Katalin – birtokjogát Széki Teleki Mihály 1674-ben kapta meg Kemény János erdélyi fejedelemtől. A falon megtekinthető családfa a Koltón letelepedett Teleki Mihály 13 gyerekének utódjain keresztül próbálja bemutatni a rendkívüli befolyásos családdá vált Telekiek különböző ágait.

,,A kastélyt a Telekiek 1936-ban adták el egy nagysomkúti testvérpárnak, utána a Hangya szövetkezet székházaként működött, a háború után pedig a helyi néptanács felügyelete alá helyezték. A korábbi bútorzat egy része a falubeliekhez került, onnan szereztük vissza a múzeum számára Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nászágyát is” – magyarázza a muzeológus.

A mézeshetek miliője

Az emeleti részen korszerű kiállítás mutatja be Petőfi Sándor és Szendrey Júlia koltói tartózkodásának emlékeit. Az egyik fő látványosság a házaspár menyasszonyi és vőlegényi ruhája, amely ugyan nem eredeti, de annak hű rekonstrukciója. Az ágy viszont a Teleki-kastély régi bútordarabja, amiben Petőfiék is aludhattak. Kisebb csoda, hogy fennmaradt: nem csak a kommunizmus éveiben lett közpréda áldozata a kastély berendezése, hanem az 1848-49-es forradalom leverése után is. Az emigrációba kényszerült Teleki Sándor koltói birtokát osztrák katonák szállták meg: a halálraítélt és jelképesen felakasztott magyar arisztokrata kastélyából sok mindent rekvirált a Habsburg hatalom az 1850-es években. A kastély híres lakója az 1867-es kiegyezés után térhetett haza Koltóra, ezt az időszakot is megörökíti a múzeum.

Az évszázados fák Petőfiéknek is árnyékot nyújtottak

A tetőrész teraszáról ellátni Nagybánya felé, a Lápost övező, és a hegyek tövében meghúzódó festői síkságot láthatta Petőfi is. Az egykori birtok a Láposig terjedt, egy része azonban az utóbbi évtizedekben beépült, az állam a kommunista rendszerben sajátította ki. A fennmaradt kastélyparkot is sikerült felújítani: a sétányokat rendbe tették és ma már az egész birtokon szépen nyírt pázsit fogadja a látogatókat. A kastélykert látványossága az 1997-ben felavatott, Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló szobor, és

A kastély szomszédságában a fagerendákkal kitámasztott, több száz éves kőrisfa törzse kiszáradt, van viszont egy bő 300 éves mocsári cédrus a birtokon, amelyik Petőfiéknek is árnyékot nyújtott. Nem csak a kastélyban berendezett múzeum, hanem a kastélykert is az 1800-as évek hangulatát idézi. Minden földdarabka méltó hely az emlékezésre: az idelátogató diákok és felnőttek a Teleki család tagjai és Petőfi lépteinek nyomain járnak.