Meleg Vilmos színművész a Kallós-díjjal az ünnepi átadón
Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója is megkapta a hét végén Budapesten a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amellyel a külhoni magyar közösségek érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyeket, szervezeteket tüntetnek ki. Meleg Vilmos – akit a díj kapcsán kérdeztünk tevékenységéről – azt vallja: akinek a legfontosabb az a közösség, amelyben él, az mindig szembe is néz a körülötte élőkkel.
2021. augusztus 25., 21:392021. augusztus 25., 21:39
– Hogyan értékeli, hogy Önnek is odaítélték a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet a hétvégén vehetett át Budapesten?
– Az értesítő levelet Potápi Árpád János államtitkár úr aláírásával körülbelül három héttel ezelőtt kaptam, amiben közölte a díjazás tényét, azt, hogy Magyarország miniszterelnöke a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj elismeréssel tüntet ki. Közli az egyéb tudnivalókat is, többek között, hogy az átadáson hány meghívottam lehet, és milyen adatokra van szükség a beléptetéshez.
Mindez, ugye, semmiféle magyarázatot nem igényel. Akinek a legfontosabb az a közösség, amelyben él, az mindig szembe is néz a körülötte élőkkel.
Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor.
– Immár a díj birtokában változtatna-e valamit tervezett tevékenységében?
Az pedig, hogy az év közepén nyugdíjba vonultam, ennek a tevékenységnek nemhogy a szűkítését, hanem a kiteljesedését hozhatja el, hiszen az úgymond munkakötelezettségeim eddig sok esetben megakadályoztak olyan meghívások teljesítésében, amihez nagy kedvem lett volna, de az idő nem engedte meg.
– Ha említene néhány példát a legközelebbi terveiről.
– Szeptemberben Felvidéken végre meg tudjuk ejteni azt a turnét, amit 2019 óta halogatunk, azzal az öt személyes előadással, amit a Boráros Imre Színház keretében rendeztem, és amiben játszom is.
Természetesen a Kiss Stúdió keretében is folytatom a közös és egyéni előadóestek sorát. Egyelőre ezek a konkrétumok, a távolabbi tervek még csak alakulgatnak. Azokról majd alkalom adtán újra elbeszélgethetünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!