Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnővel a főszerepben mutatja be a Traviata című, világhírű Verdi-operát a Kolozsvári Magyar Opera.
2017. február 12., 16:462017. február 12., 16:46
A művésznőt Violetta szerepében láthatja a közönség, Pataki Adorján Alfred Germont, míg Balla Sándor Georgio Germont szerepében lép színpadra. Az előadást csütörtökön, február 16-án este 18.30-as kezdettel tekintheti meg a közönség. A rendkívüli Traviata-produkciót Gombár Annamária állította színpadra, vezényel Jankó Zsolt.
Giuseppe Verdi 1847 és 1852 között hosszú időt töltött Párizsban, ahol nagy valószínűséggel látta Alexandre Dumas frissen bemutatott darabját, A kaméliás hölgyet (La dame aux camélias). A darabból írt operával, a Traviatával Verdi kilépett A trubadúrhoz hasonló tiszta történelmi drámák világából, és olyasmihez közelített, amit társadalmi realizmusnak is nevezhetnénk – bár a ,,társadalom\" ebben az esetben a felső tízezret jelenti. Az operát a velencei La Fenice színház rendelte, de a családi viszályról és a végzetes kór terhelte szerelemről szóló történet óhatatlanul kihívta a konzervatív cenzorok ellenséges indulatát. Hála azonban a leghíresebb velencei színház kitűnő kapcsolatainak, a hatóságok végül beérték egyetlen lényegi változtatással: a történetet a jelenből 1700-ba kellett áthelyezni.
Manapság a Traviata Verdi leggyakrabban előadott és legtöbbször lemezre vett operája. Varázsát – mint minden érett Verdi-műét – részben a fontos dallamok zenei minősége adja: Violetta szoprán-, Alfredo tenor-, Germont baritonszólama a hírnév biztos garanciája lehet. Mivel a lehető legnagyobb érzelmi hatást hatásvadászat nélkül kívánja elérni, a Traviata az az opera, amely a legalkalmasabb arra, hogy a beavatatlanokat Verdi-rajongókká tegye. Erre gondolhatott a Maestro is, amikor néhány év múltán – arra a kérdésre, hogy melyik operáját szereti legjobban – azt válaszolta: ,,szakmabeliként a Rigolettót, műkedvelőként a Traviatát\".
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
szóljon hozzá!