Az Országos Széchényi Könyvtár épülete
Fotó: Wikipédia/V. Mariann
Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének 1906-os díszkiadása került az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményébe.
2018. június 11., 14:472018. június 11., 14:47
2018. június 11., 14:512018. június 11., 14:51
A Mikes-levelek unikális, bőrkötetes díszkiadása az Egyesült Államokban élő Simon Kázmér felajánlásának köszönhetően érkezhetett vissza Magyarországra – mondta Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főigazgatója a kötet hivatalos átadóján hétfőn Budapesten.
Hozzátette: Magyarország alaptörvénye állami feladattá teszi a magyar kulturális értékek megóvását, országhatároktól függetlenül.
A díszkiadást Elbe István, az OSZK információszolgáltatási igazgatója mutatta be. Felidézte, hogy a gazdagon illusztrált kötet II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmára készült. Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, Törökország, 1761. október 2.) földi maradványai nem voltak a hazahozott hamvak között, ugyanis a temetkezési helyéül szolgáló rodostói görög temetőt a 19. század közepén felszámolták.
A Mikes-mű a Lions Clubok Magyarországi Szövetsége segítségével került vissza Magyarországra. Koleszár Péter, a szervezet vezetője elmondta, hogy
Az eseményen hivatalosan visszaadtak a magyarországi ferences rendnek egy 15. századi ősnyomtatványt, amely 1950-ig a budai ferencesek birtokában volt, majd az államosítások után az OSZK gyűjteményébe került.
Schőberl Márton kiemelte: az OSZK által restaurált kötetben Tertullianus keresztényekről szóló védőbeszéde és Euszébiosz zsidó bölcseletet támogató írása olvasható. Dobszay Benedek ferences tartományfőnök az átadáskor emlékeztetett arra, hogy az 1950-es években a rend kolostorainak többségét bezárták, a csaknem 600 szerzetesből alig 72 maradhatott a rend kötelékében. Több ezer, a ferencesektől államosított kötet és sok levéltári anyag található még mindig állami intézmények gyűjteményeiben.
A kötetet a Margit körúti ferences rendház könyvtárában helyezik el – fűzte hozzá az MTI kérdésére.
Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen köszöntőjében hangsúlyozta: a kettős könyvátadó az állam, a civil szervezetek és az egyház sikeres együttműködésének gyümölcse.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!