A Sörgyári capriccio című, 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből
Filmjeit átjárja egyfajta reménykeltő derű, mérhetetlen emberszeretet és tipikusan csehes életvidámság. Menzel olyan alkotó, aki szereti az embereket, a maguk gyarlóságaival, esendőségével együtt – mondta el megkeresésünkre Papp Attila Zsolt újságíró, a Filmtett portál munkatársa, lapunk volt munkatársa annak kapcsán, hogy elhunyt Jiři Menzel cseh filmrendező, számos ikonikus film alkotója.
2020. szeptember 07., 16:022020. szeptember 07., 16:02
– Ha lehetne röviden, mondjuk három jelzővel illetni a most elhunyt Jiři Menzel művészetét, melyek lennének ezek a jelzők és miért? Illetve: a menzeli életműből, az általa teremtett filmek univerzumából mi lehet leginkább az, amivel leginkább a közönség szívébe tudta lopni magát?
– Egyben a kettő: nagyon cseh és nagyon közép-európai – Menzelnél jobban talán senki nem táplálkozik abból a kulturális-történelmi örökségből, amit Csehország közelmúltja jelent (még talán a cseh újhullám másik ikonikus rendezője, Milos Forman az emigrációja előtti korszakában), és ami elválaszthatatlan egy sajátosan közép-európai, az egykori Monarchia békebeli hangulatát is megidéző-őrző világból, atmoszférából.
Menzel olyan alkotó, aki szereti az embereket, a maguk gyarlóságaival, esendőségével együtt, és filmjeit bevallottan nem valamiféle művészi „önmegvalósítás-kényszerből” készítette, hanem mert a nézőknek „szükségük van rájuk” („Én azért rendezek filmet, mert úgy érzem, hogy az embereknek szükségük van arra, amit létrehozok, és a moziból kijőve nagyobb lesz az életkedvük”, mondta egy interjúban.)
Papp Attila Zsolt újságíró, filmkritikus
– Oscar-díjat is kapott egyik filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, de számos más alkotása rangos európai elismeréseket söpört be, nemzetközi szinten is elismerték. Ha lehet ilyen megkülönböztetést tenni: mennyiben sajátosan kelet-közép-európai és mennyiben egyetemes a filmművészete?
– Nem hiszem, hogy a kettőt érdemes mereven elválasztani egymástól. Mondjuk úgy, az egyetemes filmművészetben egy sajátosan és összetéveszthetetlenül kelet-közép-európai színt képvisel.
– Menzel számos filmje alapjául Bohumil Hrabal írásai szolgálnak. Ilyen értelemben az író és a filmrendező elválaszthatatlan „alkotópáros”?
– Ami Hrabal az irodalomban, az Menzel a filmben. És nem csak azért, mert Menzel adaptálta Hrabal több könyvét is (Sörgyári capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Őfelsége pincére voltam stb.), hanem azért, mert Hrabal műveinek szellemét is sikerült filmre vinnie. Nagyon ritka az ennyire kongeniális alkotópáros.
Jiři Menzel cseh filmrendező
Fotó: Wikimedia.org/Paul Katzenberger
– Vajon mi az, amiben Menzel művészete hatott, hat vagy ezután is hatni fog a kelet-közép-európai, esetleg a magyar filmművészetre?
– Azt, hogy miben fog hatni, nem tudom, csak azt, hogy miben lenne jó hatnia. Mindabban, amiről korábban szó volt: a megkülönböztethető, összetéveszthetetlen hangütésben, „színvilágban”, a saját kulturális-történelmi sorskérdéseinkre való odafigyelésben, a nemzetközi trendekre való fittyet hányásban.
Elhunyt 82 éves korában Jirí Menzel Oscar-díjas cseh rendező – közölte felesége, Olga Menzelová a Facebook-oldalán vasárnap. A cseh sajtó értesülése szerint a haláleset szombaton történt.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!