Hoppál Péter, Kallós Zoltán, Kelemen Hunor és Potápi Árpád János átvágja a nemzeti színű szalagot
Fotó: MTI/Biró István
A Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató kibővített válaszúti múzeum megnyitásával ünnepelték pénteken a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának a 25. évfordulóját a Kolozs megyei településen.
2017. június 02., 17:002017. június 02., 17:00
2017. június 02., 21:022017. június 02., 21:02
Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság ugyan különböző országokban él, de kultúráját ugyanabból a kútból merítette. Úgy vélte: Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kallós Zoltán bizonyította, hogy a Kárpát-medencei szellemi vagyon egységes és a magyar kulturális örökség egységét nem bontják meg államhatárok.
Az államtitkár Kodály Zoltánt idézve kijelentette:
Úgy vélte: Kallós Zoltán szellemi öröksége kitörölhetetlen a magyar kultúrából és a Kallós Zoltán Alapítvány Európa számára is irányt mutat. Hoppál Péter azt is megemlítette, hogy előkészítés alatt áll egy olyan terv, amely egységes programba foglalva vállalja fel a magyar népi kultúra támogatását.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Kallós Zoltántól idézte:
Ez a kultúra őrzött meg bennünket egy évezreden át. Ezeket a hagyományokat kötelező éltetni, és átadni a következő nemzedékeknek”.
Fotó: MTI/Biró István
A népi kultúrának tulajdonította, hogy a magyarság a szláv-germán tengerben egy évezreden át meg tudta őrizni identitását. Az államtitkár szerint Kallós Zoltánnak a népi kultúrát átörökítő munkássága – akárcsak a közelgő pünkösd – a megújulás, a megmaradás szimbóluma, mérce a megmaradásban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette: a 91 éves Kallós Zoltán életútja a romániai magyarság elmúlt száz évét példázza. A néprajzkutató legyőzte a történelmet a munkájával, kitartásával, életművével és Európát is gazdagabbá tette.
A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól és Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy
a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek.
A 91 éves Kallós Zoltán az elhangzottakhoz csak annyit fűzött hozzá: amilyen szeretettel gyűjtötte a tárgyait, olyan szeretettel ajánlja mindenkinek a múzeumot.
A válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ a magyar állam támogatásával, a kúria kibővítése révén megkétszerezte kiállítófelületeit.
Fotó: MTI/Biró István
A kiállítás mindeddig nyolc tiszta szobát mutatott be azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött. A három mezőségi tárgyi kultúrát és viseletet válaszúti, széki és belső-mezőségi tiszta szobákból ismerhette meg a látogató. Kalotaszeget egy Nádas-menti szoba és egy havasalji település tiszta szobája képviselte a gyűjteményben. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji pedig elsősorban Györgyfalva tárgyait mutatja be. Helyet kapott a kiállításban egy moldvai csángó szoba és egy erdélyi szász, valamint egy erdélyi román lakásbelső és néhány viselet is.
Fotó: MTI/Biró István
A pénteken felavatott múzeumépületben
Látható az a magnó, amellyel a néprajzkutató az összegyűjtött népballadák hangfelvételeit készítette és megtekinthetők azok a díjak is, amelyekkel elismerték Kallós Zoltán értékmentő munkásságát. A raktárrész szobáira üvegajtót tettek, amelyen keresztül a látogatók a ki nem állított tárgyak közé is beleshetnek. Az épületben a csoportok fogadására alkalmas teret és egy múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!