A marosvásárhelyi Nemzeti Színházban három előadás elmaradt, mert egyes munkatársak nem voltak beoltva
Fotó: Haáz Vince
Ne csak a közönségre, hanem a munkatársakra is vonatkozzon az előírás: védettségi igazolása mindenkinek legyen – véli Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera vezetője szerint a hatályos szabályozás értelmében nem kötelezheti a munkatársait az oltakozásra, hiszen beperelhetnék az intézményvezetőt, és megnyernék a pert.
„Temetünk reggeltől estig, de azon agyalunk, hogy a színészek hogyan ne oltathassák be magukat, mikor másfél éve kegyelemkenyéren élnek” – fogalmazott Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója annak kapcsán, hogy három előadás elmaradt, mert az alkalmazottak közül nem volt mindenki beoltva. Gáspárik a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Hasonlóképpen, a Tompa Miklós Társulatnál is voltak, akik nem adatták be maguknak a védőoltást. „A színház munkatársainak 95 százaléka be van oltva, aki nincs, az online dolgozik, vagy meglátjuk, hogy mi lesz” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy mostantól valamennyi előadást megtartják.
Gáspárik Attila úgy véli, ha egy munkahelyen alkalmaznak valakit, annak egészségesnek kell lennie, orvosi papírt kell felmutatnia, hogy nincs fertőző betegsége. Tehát, amit ő kér az alkalmazottaktól, az nem ütközik törvénybe.
Felvetésünkre, hogy a jelenlegi törvények értelmében mindenkinek joga van a munkához, ezért nem is lehet kötelezővé tenni az oltást, illetve feltételként szabni, hogy csak az dolgozhat, aki beoltatta magát, Gáspárik úgy fogalmazott, hogy az alkotmányban sok minden elő van írva, például a szabad helyváltoztatás joga is, mégsem utazhat repülővel az, akinek nincs repülőjegye.
Gáspárik Attila
Fotó: Haáz Vince
– mondta, hozzátéve, hogy miután a színházi alkalmazottak másfél éve „kegyelemkenyéren” élnek, a fizetésüket megkapják a minisztériumtól, be kell oltatniuk magukat, nem pedig azon gondolkodniuk, hogy hogyan kerülhessék el azt.
Ne csak a közönségre, de a munkatársakra is vonatkozzon az előírás: védettségi igazolása mindenkinek legyen – véli Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, miután három előadás elmaradt.
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a Krónika megkeresésére azt mondta, úgy saccolja, hogy a társulat tagjainak 70 százaléka van beoltva. „A ma érvényben lévő szabályozások értelmében játszhatnak még a beoltatlan művészek is a színpadon.
A mostani kormányrendelet azt is rebesgeti, hogy azokon a munkahelyeken, ahol ötvennél nagyobb létszámban tartózkodnak egy helyen az alkalmazottak, más szabályokat alkalmazzanak. Ezt azonban még nem fogadta el a parlament” – fejtette ki az igazgató.
Szép Gyula
Fotó: Gábos Albin
Hozzátette, az említett kategóriába esne az opera, hiszen opera- vagy operett-előadásokat nem lehet játszani kevesebb mint ötven személlyel. „Jelenleg nem lehet alkalmazni azt, amit a vásárhelyi intézményvezető mond, hiszen nincsen jogalapja. Nyilván én is pártolom, hogy minél többen kapják meg az oltást, a társulatnak is több ízben javasoltam, mert kötelezni nem lehet.
– mondta Szép Gyula. Hozzátette, az operában három szakszervezet is működik, amelyek tagjai résen vannak, ugyanakkor folyamatos a konzultáció az intézményben az igazgató és a szakszervezeti álláspontok között.
„Ami nincsen leszögezve törvény által, én azt nem kérhetem az alkalmazottaktól. Ha a parlament elfogadja a javaslatot, hogy kötelezik a közalkalmazottakat az oltás felvételére, akkor az másik helyzet már” – fogalmazott Szép Gyula. Arról is beszélt,
„Ez olyan, mintha a lovak közé dobnák a gyeplőt, de közben béklyót tesznek a lábukra. Egyébként az elmúlt időszakban az operában alkalmazkodtunk a helyzethez: ritkítottuk az előadásokat, hetente csak egyet terveztünk, mert nagy a tömeg: az előadásokon általában 150-en vagyunk egyszerre a függöny mögötti részben, a közönségen kívül” – mondta az intézményvezető.
A Kolozsvári Magyar Opera épülete
Fotó: Jakab Mónika
Kitért arra is, próbálják ekképpen csökkenteni annak veszélyét, hogy megfertőződjenek az emberek, hiszen tavaly ősszel botrány tört ki amiatt, hogy sokan megbetegedtek, miután részt vettek egy opera-előadáson, de remélhetőleg ilyesmi nem fordul elő az intézményi szintű jelentős átoltottság miatt. Egy évvel ezelőtt,
és a közönség soraiból is többen következtettek arra, hogy a premier alkalmával kapták el a vírust. „Követjük a törvényhozók leírt, törvényerejű rendelkezéseit, és aszerint menetelünk előre, ahogy lehet. Bezárni nem szeretnénk semmiképpen, ha egy mód van rá, inkább olyan előadásokat válogatunk a műsorba, amik rövidebbek, vagy amikben kevesebben lépnek fel” – mondta Szép Gyula.
Hozzátette, a kreativitásunk megvan már e tekintetben, azért is, mert másfél év alatt átmentek különböző fázisokon: volt online előadás, egyfelvonásos, volt olyan, hogy a zenekar ne legyen a süllyesztőben, hogy ne legyenek sokan egy helyen. „Egy sereg dolgot kipróbáltunk már, ezeket alkalmazzuk annak függvényében, hogy mit enged a hatóság” – fogalmazott Szép Gyula.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!