Jászberényi Sándor írót, haditudósítót (balra) Miklóssi Szabó István író kérdezte a sepsiszentgyörgyi rendezvényen
Fotó: Zsigmond István
Többek közt Jászberényi Sándor magyarországi író, haditudósító is a 8. pulzArt kortárs művészeti fesztivál meghívottja volt a hét végén. A sepsiszentgyörgyi rendezvényen háborús tapasztalatairól beszélt, valamint arról, hogy miként látja a világ alakulását.
2022. október 16., 12:092022. október 16., 12:09
Gazdag kulturális program várta a 8. pulzArt kortárs művészeti fesztivál résztvevőit a hét végén Sepsiszentgyörgyön. Ahogyan azt megszokhatta a közönség a járvány előtti időkben, most is számos különleges, külföldi és hazai előadóval találkozhatott, többek közt Jászberényi Sándor magyarországi író, haditudósító osztotta meg tapasztalatait, véleményét a közönséggel.
a német jazz zenét játszó Fazer zenekar megadta a kellő alaphangot, amelyet Pálffy Tibor által játszott, Nassim Soleimanpour iráni rendező 12 éve megírt Fehér nyuszi, vörös nyuszi című kísérleti dráma követett, ahol a színész a színpadon kapta meg a szövegkönyvet, az alapján elindul egy történet az író, az előadó és a közönség között. A Belgiumból érkező Miet Warlop a kortárs művészetekben nagy névnek számít, főleg performanszai és installációi révén. Springville című előadását 11 évvel ezelőtt készítette, mellyel bejárta a világot. Tavaly felújította, kiegészítette alkotását különféle installációs és performansz-elemekkel. Pénteken és szombaton is megtekinthette őket a nagyérdemű.
interaktív események is várták a közönséget, például a Sugár János Időjárőr elnevezésű kezdeményezése, amely október 9-től egy lakókocsi formájában járta a város különböző negyedeit, és történeteket gyűjtött a járókelőktől.
Fotó: Facebook/ Pulzart
A szervezők elmondása szerint a 8. pulzArtra meghívott három író közös vonása, hogy igen erős szociális érzékenységgel rendelkeznek, a valóság különféle vetületei foglalkoztatják őket. Ilyen szempontból is kapcsolódnak az idei fesztivál hívó szavához, az újraértelmezéshez, hiszen a beszélgetések során többek között
Az irodalmi találkozások sorozatát Jászberényi Sándor magyarországi író zárta, aki jelenleg Kairóban él, de újságíróként, haditudósítóként folyamatosan jelen van a világ nagy eseményeinél. 2014-től kezdve rendszeresen visszajár Ukrajnába, most az ottani hadszíntérről tudósít, tapasztalatai, megrázó élményei megjelennek szépirodalmi alkotásaiban. A Bod Péter Megyei Könyvtárban szervezett író-olvasó találkozón Miklóssi Szabó István sepsiszentgyörgyi író beszélgetett vele szombaton.
Mint elhangzott, Jászberényi írásai megdöbbentően erősek, hihetőek és emberközeliek. Jászberényi pályája 2000-ben verseskötettel indult. Saját bevallása szerint azért, mert kamaszként azt gondolta, hogy nagyon jól lehet „csajozni” a költészettel. Viccesen hozzátette, hogy ha tudta volna, mi vár rá, inkább rockzenész lesz. Úgy vélte, mindenki költőként indul, aztán van, akiben van elég önkritika, hogy abbahagyja. Hozzátette, hogy nem szokása felolvasó estekre járni, és csak azért fogadta el ezt a meghívást, hogy elmondhassa Sepsiszentgyörgy ikonikus könyvtárában, hogy „Lészen ágyú!”.
Mint mesélte, huszonhat évesen attól félt, hogy semmit nem tud meg az egész létezésről, az emberről. Elment Kairóba, és mivel onnan nagyon olcsó utazni, adta magát, hogy bejárja a Közel-Keletet. Elkezdett cikkeket írni, közben pedig megszületett a vágy, hogy a történeteket, amikkel nap mint nap találkozik, elmesélje. „Kairóban láttam, hogy nem igaz, amit mi róla gondolunk Európában, és ezt le akartam írni” – fogalmazott.
Jászberényi, aki 2014 óta rendszeresen visszajár Ukrajnába, elmondta, kezdetben onnan hazatérve olyan sokkos állapotban volt, hogy ha valaki tapsolt egyet a közelében, ő földre vetette magát. A pszichiáter barátja javasolta, hogy próbálja kiírni magából a traumákat.
– fogalmazott. Az író saját véleményét is megfogalmazta a háború kimenetelével kapcsolatban. „Optimizmusra és bizakodásra nekünk európaiaknak nem sok okunk van. Ennek a háborúnak nem lesznek győztesei” – fogalmazott. Hozzátette, ennek mi vagyunk a vesztesei, ugyanis a közép-európai gazdasági modellnek vége van. Jászberényi azt mondta, nincs többé olcsó energia, akárki nyeri meg ezt a konfliktust. Ami jön, az a mi életünkben nem látott hatalmas infláció, logisztikai összeomlás.
– mondta Jászberényi.
Fotó: Zsigmond István
A haditudósító egyéb égető globális problémák kapcsán is bemutatta nézőpontját, kiemelve, hogy ez az ő véleménye és korántsem biztos, hogy igaza van. Rámutatott, népességrobbanás történt a világban, hogy Egyiptomban például évente egy-másfél millióval nő a lakosság.
„Importálják az élelmiszert, ha egy kicsit is emelkedik a kenyér ára, meghalnak emberek. Mi Európában abban ringatjuk magunkat, hogy fogy a lakosságunk, ami igaz, mert minden nyugati nemzet fogy, a valóságban a világban a lakosság exponenciálisan nő” – húzta alá a haditudósító. Hozzátette, ehhez hozzáadódik még, hogy az ENSZ előrejelzése szerint 10 éven belül a Száhel-övezet lakhatatlan lesz nyáron, valamint még más tényező is. „A Közel-Keleten szektariánus társadalmak élnek, más nyelvet beszélnek, más istent imádnak, nem házasodnak más népekkel. Azt tanulták: ne vegyüljenek másokkal, így maradhatnak életben.
– ecsetelte Jászberényi. Azt mondta, ha a következő menekültválságkor mi kinyitjuk a határokat, akkor a nemzetállamok, amik eddig léteztek, nem lesznek többé. Kiemelte azt is, hogy természetesen nem érzéketlennek és „nácinak” kell lennünk, hanem felismerni azt, hogy politikai fegyverként használják a migrációt Európa ellen. „Elzárhatjuk a határokat, vagy megnyithatjuk, ez a két lehetőség van és nincs jó megoldás” – mondta a haditudósító. Az est végén felolvasta egy még meg nem jelent novelláját, amelyet az Ukrajnai háború ihletett.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
szóljon hozzá!