Fotó: Nyoszoli Ákos
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) minden évben külön napot szentel a magyar filmújdonságoknak, a szerdai vetítések sora továbbá közönségtalálkozókkal, beszélgetésekkel és egyéb kísérőrendezvényekkel szokott kiegészülni. Az idei felhozatal nagyon változatosra sikeredett, a Cannes-ban bemutatott Feleségem történetétől, a Dívák dokumentumfilmen át a Külön falka című szívmelengető drámáig összesen kilenc filmmel és egy koncerttel örvendeztették meg a közönséget.
2022. június 23., 08:202022. június 23., 08:20
A Külön falka (Wild Roots) a Szép Alak és a Last Call című rövidfilmjeinek köszönhetően már ismertté vált Kis Hajni első nagyjátékfilmje, melynek premierje Karlovy Vary-ban volt, majd 2021 őszén érkezett el a magyarországi mozikba, 2022 tavaszán pedig Romániába is. A történet egyszerre szép és szomorú, főhőse a kiskamasz Niki (Horváth Zorka), akit édesanyja halála és apja bebörtönzése miatt nagymamája nevel, pontosabban próbál nevelni, ám a kislány folyton hazudozik, az iskolában állandóan bajba kerül.
Az események akkor lendülnek igazában be, amikor Niki megtudja, hogy édesapját (Dietz Gusztáv) kiengedték a börtönből, és szórakozóhelyeken dolgozik kidobóként. A kislány azonnal felkeresi őt és ezzel kezdetét veszi kettejük ismerkedése, összecsiszolódása, egy korántsem szokványos, kalandos út az apa-lánya kapcsolat, szövetség kialakulása fele.
A sokszor mosolygós, néha szomorkás, akár könnyfakasztó történet Nyoszoli Ákos operatőr képei és a kiemelkedően fontos zenei világ által lesz teljes. A zene egyfajta összekötő kapocs apa és lánya életében, a film egyik kulcsjelenete is erre épül (és ahhoz képest, hogy egy nem túl nagy költségvetésű magyar filmről van szó, olyan zeneszámok vannak benne, mint például a német Scooter Maria című dala).
Itt a hangsúly az embereken van, akiknek személyisége összetett, akik nem mindig úgy cselekszenek, vagy nem mindig azt cselekszik, ami jó, ami nekik a legjobb, akik néha hibáznak, de mégis szerethetőek. Kis Hajni filmje életszagú, realista családi dráma, amire igazán érdemes rászánni másfél órát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!