Markó Béla költő, közíró, az RMDSZ korábbi elnöke
Fotó: Haáz Vince
Több elismert magyarországi újságíró mellett Markó Béla erdélyi költő, közíró, politikus kapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) életműdíját, az Aranytoll díjat. Magyar Sajtódíjban idén többek között Lukács Csaba székelyföldi származású újságíró részesült.
2021. március 15., 13:552021. március 15., 13:55
Az Aranytoll díj a MÚOSZ több évtizedes múltú életműdíja, amelyet hagyományosan a Magyarország határain belüli és túli magyar nyelvű újságírás magasan jegyzett képviselői kaphatnak meg – számolt be a hagyományosan március 15-én kiosztott kitüntetésről honlapján a magyar újságíró szervezet.
Idén az Aranytoll Bizottság szavazatai alapján Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa elismert magyarországi újságírók, valamint – a szakma határon túli reprezentánsai közül – Markó Béla részesült az elismerésben.
„Ezzel azt kívánjuk jelezni, hogy a magyar nyelvű újságírás olyan közös kulturális kincs, amely nincs figyelemmel a nagypolitika és a közigazgatás által mesterségesen létrehozott választóvonalakra. Aki magyar nyelven ír, a magyar nyelven olvasók (köz)tájékoztatása érdekében dolgozik, azt ennek a díjnak az odaítélésénél számításba vesszük, tekintet nélkül az országhatárokra” – mutat rá a MÚOSZ. Hozzáteszi, hogy az Aranytoll díj nem politizál: nem a politikai világnézetben, hanem a nyilvánosságról, a sajtószabadságról, a szabad tájékozódás és tájékoztatás jogáról vallott nézetekben keres közös pontokat. „Markó Bélát, az újságírót az anyaországi magyar közönségnek sem kell bemutatni.
A Népszava hasábjain is visszatérően jelentkezik rendszerint regionális nézőpontú, de mindig európai léptékű gondolatokat megfogalmazó írásaival” – szól a laudáció.
Az újságíró szervezet március 15. alkalmával a Magyar Sajtódíjakat is kiosztotta, ez a MÚOSZ három éve alapított szakmai díja a legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére.
Lukács Csaba újságíró
Fotó: Veres Nándor
Rámutatnak, a Magyar Hang hetilap újságíró-lapigazgatója bár lapot vezet, aktív szerző is egyben: riportjai, tudósításai, publicisztikái (írásai sokszor mindhárom újságírói műfaj sajátosságait ötvözik) a mai magyar zsurnalisztika legkiválóbb darabjai közé tartoznak. „Témái között sok a romániai vonatkozású (romániai EP-választások, romániai kizsákmányolt gyermekek, bukaresti építkezések, unitáriusok, Olténia, a székelyudvarhelyi járványkórház stb.), ami érthető,
– szól a méltatás, kiemelve a témák földrajzi és tárgyi sokoldalúságát. Az élvezetesen megírt cikkeket a gondos adatgyűjtés, az olvasók objektív, elfogulatlan tájékoztatására irányuló törekvés hatja át, olvasható még a laudációban.
Négy erdélyi, vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat a március 15-ei nemzeti ünnepen, amelynek alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere művészeti kitüntetéseket ítélt oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!