Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 16., 10:042010. augusztus 16., 10:04
Három csodás éjszaka, amikor fény árad a Kőlik-barlang szájából, a jeladásként használt régi őrtüzek idejét elevenítve fel. Napnyugta után a falu apraja-nagyja és a messziről érkezők egyaránt nekivágnak a hegynek a Kőlik felé vezető köves úton, hogy le ne maradjanak a máréfalvi csodáról.
Ahogy a hegy alatti kis tisztás benépesedik, és a kialakított amfiteátrumszerű ülőhelyek megtelnek, a halk morajban azt hallani: ez jobb, mint a moziban. És valóban, amikor felcsendül az ősi rigmus, felvonul a mintegy száz máréfalvi gyermek, asszony és férfi, énekszóban, versben elbeszélve a tatárjárás korát idéző legendát, az nem egy mindennapi látvány, bár a cselekmény egyszerű: lakodalomra készülődnek a faluban, amikor a Kőlikból kilőtt tüzes nyilak fénycsóvái kettészelik a sötét égboltot.
Ez jelzi: itt a tatár. A világon dúló Batu Kán népe elől a biztonságot nyújtó Kőlikba menekülnek a máréfalviak, de egy idő után elfogy az élelmük. Úgy tűnik, a pusztulás vár a maroknyi népre, míg végül a székely furfang menti meg őket. Hatalmas kürtöskalácsot sütnek, azt dugják ki a Kőlikból, hadd lássa a tatár, van még elegendő élelem. A csoda megtörténik: a tatár horda elvonul, a fiatalok egybekelnek, a falu népe pedig örömtánccal, vigassággal ünnepli a mirákulumot.
Ez a misztériumjáték maga a csoda, a máréfalviak ugyanis mindenféle profi színtársulatnál hitelesebb tolmácsolói a legendának. Az egyik főszereplő, Székely Béla elmondása szerint nem hagyná ki soha ezt a szereplést. Ő a hétköznapokban kőművesként dolgozik, gyakran külföldön, így idén a munka során kialakult kapcsolatai révén Szlovákiából is érkeztek megnézni a mirákulumot, valamint Béla bácsit, aki játékában teljes átéléssel testesítette meg a falusi lakodalom vőfélyszerepét.
A mirákulum titka, vonzereje minden bizonynyal ebben rejlik, mert aki egyszer is szem- és fültanúja volt az előadásnak, az a következő év augusztus derekán is azt várja majd, hogy kigyúljon a fény a Kőlikban, és ismét nekivághasson a Leshegynek, csodát látni.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.