Márai, otthoni környezetben

Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel, Az emigráns című film alkotóival. Márai Sándor 1984–89 között írt utolsó naplója alapján készült Szalai Györgyi és Dárday István Az emigráns – Minden másképp van című játékfilmje, amelyet az idei magyar filmszemlén mutattak be. A két rendező a hatvanas évek végétől dolgozik együtt, közös filmográfiájukban tizenkét cím sorakozik. Új filmjük főszereplője maga is emigráns: a magyar filmművészet markáns alakja, Bács Ferenc a hetvenes években Marosvásárhelyről telepedett át Magyarországra.

2007. március 14., 00:002007. március 14., 00:00

Életrajzi ihletésű film,amely tulajdonképpen egy házasság története.A feleség nem háttérszereplőként jelenikmeg benne, aki csak azért van a világon, hogy aszükséges nyugalmat biztosítsa az alkotáshoz.Miként sikerült a „páros” rendezéssorán Márai Sándor és Lola személyiségétegyaránt kidomborítani?

Dárday István: Arratörekedtünk, hogy ha „el is vesszük” a történetbőlMárait, olyan kapcsolatot mutassunk be, amely önmagábanis érdekes lehet, különösen a középkorúak,az idősebb korosztály számára. Ezt a vonalategészítik ki a különböző politikai megéletfilozófiai vonatkozások. A történetalapja két ember, amelyben a feleség egyenrangúa férjével – annak ellenére, hogy Máraitbizonyos tekintetben feudális, konzervatív felfogásjellemezte. A filmben ez nem kapott hangsúlyt, ahhoz egyórával hosszabbnak kellene lennie.

Szalai Györgyi: Máraikövetkezetes élete, többszörös emigrációjaa fasizmus, majd a kommunizmus elől ilyen kitartó, hűségestársat feltételezett, amilyen a felesége volt.Így teremtődött meg az emigrációban, ateljes magányosságban az a légkör, amelybenezt a nagy életművet létre tudta hozni. A hátteretkapta meg attól a nőtől, aki társa volt, akinekelőször olvasta fel minden írását. Nem isnagyon volt később, akinek felolvasnia, mert San Diego,Amerika idegen világ maradt számára.

Mennyiben épít a film anaplóra, illetve még milyen kutatómunka előztemeg?

Sz. Gy.: Az utóbbi tízévben sokat foglalkoztunk Máraival, olyannyira, hogykészült közben egy ötvenpercestévéfilmváltozat. Annyi anyag gyűlt ezenkívülis össze, hogy készülőben van egydokumentumfilmünk. A tévéfilm kerettörténeteaz volt, hogy egy fiatal lány szakdolgozatot írMárairól. Találkozik egy rendezővel, akiMárairól forgat filmet, és felkeresi azokat azembereket, akik az írót közelről ismerték– így Mészáros Tamást, aki a PetőfiIrodalmi Múzeumban a Márai-hagyatékot gondozza,Szőnyi Zsuzsát, aki az íróval szoroskapcsolatban volt, és aki kötetet adott ki alevelezésükből, Hubai Miklóst, aki itthon is,külföldön is találkozott már vele. HubaiMiklós például elmesélte, milyen kevésenmúlt, hogy Márait nem javasolták Nobel-díjra.A dokumentumfilmből valószínűleg sorozat lesz, merthoszszú beszélgetésekről van szó, ésa tévéfilmben csak pár mozzanatot tudtunkfelhasználni.

Az egyik legolvasottabb magyar írórólvan szó. Árnyalhatja-e Az emigráns a rólakialakított képet?

Sz. Gy.: Úgy gondolom, hogy afilm minden nézőréteg számára érdekeslehet – azoknak is, akik régóta ismerik Máraiműveit, azoknak is, akik csak most fedezik fel.

D. I.: Márai több helyenis kifejti a naplóban, hogy nem enged bepillantást amagánéletébe – nem ír azokról adolgokról, amelyekről úgy érzi, hogy túlságosanszemélyesek, és csak rá tartoznak. A film eztnem veszi figyelembe, a néző óhatatlanul az intimszférában látja a főszereplőket, hiszen szinteminden a lakásban játszódik. Mi igyekeztünkhitelesen megrajzolni azt az életformát, ami a naplóbólkirajzolódik, és talán így többetmegtudhat róla az olvasó, mint az irodalomból. Afilm mindig élményszerűbben hat, mint a könyv –bár a film túl konkrét, míg olvasásközben az ember fantáziája szabadabban mozoghat.

Miért nem regénytfilmesítettek meg?

D. I.: Ennek két oka is van.Egyrészt nem találtunk olyan regényt, amitannyira izgalmasnak tartottunk volna, hogy vászonra vigyük.Másrészt úgy gondolom, hogy ha ki isválasztanánk egyet, valószínűleg erősenátdolgoznánk, mert úgy érezzük,túlságosan megköti a szöveg az ember kezét,kevés a mozgáslehetősége. Remek filmet lehetneugyan készíteni a Csutora című regényből,ami Márai kutyájáról szól, ésegészen bizonyos, hogy a kutyatulajdonosokon kívülis rengeteg nézője lenne. De mi arra törekszünk,hogy a legbelső érzelmi kérdésektől kezdve atársadalmi környezetig mindent megjelenítsünk.Nagyon fontosnak tartjuk a szociológiai szempontokat, ésezek az ő regényeiből eléggé hiányoznak.

Sz. Gy.: A filmek alapjáultöbbnyire egy történet szolgál, mi azonbansoha nem innen indulunk el. Fordítva szoktunk a filmhezhozzáfogni: vannak a világról gondolataink,amelyeket fontosnak tartunk, és amelyeket közölniakarunk. Ha véletlenül egy történet adódikhozzá, akkor rendben van. De soha nem indulunk ki példáulegy kész regényből. Márai utolsónaplója, amelyből építkeztünk, rendkívülkerek történet, akár egy dráma. Életeutolsó hat évét meséli el ebben akönyvben, azt az időszakot, amelynek a harmadik évébenmeghalt a felsége, és végleg egyedülmaradt. Nemrég olvastam első híres könyvét,a Zendülőket. Megrázó élmény volt,de eszünkbe nem jutna filmet készíteni belőle. ACsutora pedig azért érdekes, mert többet lehetmegtudni belőle Márainak az emberekhez, a dolgokhoz valóhétköznapi viszonyulásáról, mint anaplóiból. Egy történetben jobban elmondjasaját magát, mint amikor naplót ír.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban