HIRDETÉS
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) legerősebb szekciója idén a magyar nap, ami a magyarországi filmgyártás felemelkedését jelzi – mutatott rá Zágoni Bálint, a szekció programkoordinátora a kolozsvári szemle szerdai, hatodik napján.
A múltévi magyar filmtermés legjobbjait felvonultató szekcióban nyolc filmet láthat a közönség, ezek alkotói közül mutatkoztak be néhányan a szerdai sajtótájékoztatón.
A magyar napra a fesztivállap, az AperiTIFF magyar oldalakkal jelentkezett a Filmtett szerkesztőségének segítségével.
Bereczki Csaba zenés dokumentumfilmjét, a Soul Exodust odahaza legjobbnak ítélték kategóriájában, a Nazaroff-fivérek utazása, identitáskeresése során a margittai születésű rendező Montrealtól Moldováig vezeti a nézőt.
„Zenével bármilyen történetet el lehet mesélni” - osztotta meg ars poeticáját az alkotó, aki korábbi filmje, a Romániában forgatott Énekek éneke készítése során jutott a felismerésre. Azóta ezt az utat járja, de ezúttal egy, a fejében lévő történetet mond el, ehhez keresett szereplőket: negyedik-ötödik generációs Amerikában született zsidó fiatalokat, profi klezmerzenészeket.
A Soul Exodus személyes film, ahol a rendező is „képbe kerül”,
ugyanis rájött: a kétéves előkészület ellenére szereplői akkor nyilvánulnak meg a legtermészetesebben, ha része a filmnek.
A magyar nap másik dokumentumfilmjének, a Varga Ágota rendezte Vasgyökereknek erdélyi főhőse van, aki a Szekuritáté zaklatása elől menekül Németországba. „Erdélyben a barátság és a besúgás egy és ugyanaz” - jelenti ki a főszereplő Sipos József, aki a forgatás során szembesül szekusdossziéjával, azzal, hogy legjobb barátai árulták el. Bár mindketten Szentendrén élnek, mégsem itt találkoztak, mesélte a rendező, akinek az orvos fia hívta fel a figyelmét a szobrászra, szenvedélyes gyűjtőre. Innen indult a beszélgetés, és Sipos József elutasította, hogy az esetleges szekusdossziéja (melynek tartalmát akkor nem ismerte) is téma legyen.
A nagy ellenállás miatt, mikor benyújtotta pályázatát a film elkészítésére, felmerült benne, hogy főhőse kettősügynök lehetett, mondta Varga Ágota. „Közben a sebek feltépődtek, megtörtént a kitárulkozás” - közölte az alkotó, aki szerint
más lett a film kimenetele, hiszen a főhős elé tették a dossziéját is, melyből megtudta, hogy disszidálása után is követték,
a Szekuritáté legjobb barátait küldte utána Németországba, hogy jelentsenek róla.
A TIFF egyik legjobban várt alkotása Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, mely a Berlinálé Arany Medve-díját kapta,
és a romániai mozikban is látható lesz. A kulisszatitkokat az egyik főszereplő, Borbély Alexandra osztotta meg, aki kezdetben a pszichológusnő szerepét kapta, így szerinte „egy csodával felér”, erős ösztönző erővel bír, hogy a tőle teljesen eltérő Asperger-szindrómás minőségi ellenőr, Mária szerepét játszhatta. Kiderült, hogy rendező külön foglalkozott vele és a másik főszereplőt játszó, nem hivatásos színész Morcsányi Gézával és csak a jelenetekben „engedte őket össze”.
Enyedi Ildikó annyira figyelt a részletekre, hogy a filmben megjelenő két szarvast is a szereplők egyénisége alapján választotta ki – mesélte a színésznő, aki maga is érezte az állatok és színészek közti hasonlóságot.
Az előző alkotásoktól eltérően Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című filmje nem ismeretlen a kolozsvári nézők előtt, igaz, a TIFF programjában a teljesen eltérő román és angol cím miatt nehezen találták meg.
A Hajdu-család szereplésével és lakásában játszódó alkotást a lefordíthatatlan cím miatt sokféleképpen hívják,
de igyekeztek a mögöttes értelmét is átadni, mondta a rendező, bevallva, érdeklődéssel figyeli a fordítók kreativitását.
„A boldogság valahol a hétköznapokban van elrejtve, a konfliktusok között" - fogalmazott a cseh - Családi boldogság – és a litván – Családi ünnep – címet említve. A családnak azonban nem volt annyira boldogító a munka, hiszen miután a kis költségvetés miatt saját lakásukban kellett forgatni, felmerült a kérdés: mi legyen a gyerekekkel? Ekkor döntöttek úgy, hogy gyerekeik alakítják a két pár csemetéjét, akiket az eredeti színpadi verzióban felnőttek formáltak.
Török-Illyés Orsolya szerint jó érzés, hogy így a jót és rosszat egyaránt együtt élte meg a család, de a családi díszlet ellenére van egyfajta távolságtartás,
amit a magánéletükben is meg tudnak tartani.
Rendező férje elmondta, tanulmányi projektnek, tét nélküli művészi kalandnak fogták fel a film készítését, mely „végül jól sült el”. De a Kristályglóbusz átvétele után sem „engedtek a csábításnak”, így a 13 filmszakos diák segítségével készült alkotás továbbra is lakásvetítéseken látható, és az ígéretek szerint Kolozsváron, Erdélyben is megnézhetjük majd intim körülmények között.
