Magyar ajándék a román centenáriumra: a Kárpátokon kívül is megismerhetik a Bánffy Miklós által bemutatott Erdély-képet

A Bánffy-trilógia a román fordítás megjelenése előtt beszélgetések, sok esetben viták tárgyát képezte •  Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

A Bánffy-trilógia a román fordítás megjelenése előtt beszélgetések, sok esetben viták tárgyát képezte

Fotó: Vakarcs Loránd/Kolozsvári Magyar Napok

Májusi, első bemutatása óta egyre több elismerést seper be Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának román fordítása. Ahogy Kósa András László, a kiadásban fontos szerepet játszó Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója lapunknak elmondta, a műnek akkor is pozitív volt a fogadtatása, amikor mindent megtettek azért, hogy az a centenáriumi évre ne jelenjen meg. A könyvet legközelebb Bonchidán mutatják be újra szeptember 22-én.

Pataky István

2019. szeptember 05., 08:252019. szeptember 05., 08:25

2019. szeptember 05., 11:512019. szeptember 05., 11:51

– Egy ilyen, óriási munkát igénylő fordítás elkészülése után a kiadás sem lehet másodlagos feladat. Főleg egy olyan mű esetében, amely megmozgathatja a negatív előítéletekre építő fantáziákat. Ütköztek-e nehézségekbe?

 – A trilógia már a román fordítás megjelenése előtt beszélgetések, sok esetben viták tárgyát képezte. Marius Tabacu közel egy évtizede kezdte el a mű fordítását, s még mielőtt a végére ért volna, a kolozsvári Echinox folyóiratban jelentek meg részletek. Persze az erdélyi román értelmiség mindig is kicsit másképp figyelt ezekre az irodalmi művekre.

Idézet
A mi célunk viszont az volt, hogy a magyar kultúrával ritkábban találkozó, Kárpátokon kívüli román értelmiséghez is eljusson az az Erdély-kép, amelyet Bánffy Miklós ebben az impozáns műben bemutat.

Amikor először megjelent a nyilvánosságban, hogy Marius Tabacu befejezte a fordítást, akkor nagyon sokan elkezdtek érdeklődni, mikor és hol fog megjelenni a trilógia románul, lehet-e már kapni a könyvesboltokban. Ekkor még előttünk állt néhány év küzdelem, ugyanis mindenképpen szerettük volna olyan kiadónál megjelentetni, amely a terjesztéssel is foglalkozik. Vagyis nemcsak kipipálni a megjelenést. S bár az első kiadói megállapodásunk kútba esett, végül a Román Kulturális Intézettel együttműködésben adtuk ki a trilógiát, aminek szimbolikusan is fontos üzenete van.

Mi a Publishing Hungary programon keresztül, illetve az Erdélyi Gondolat Egyesülettel együttműködésben vettünk részt ebben a kiadásban, s azt kell mondjam, hogy sikeres volt a megjelenés, hiszen a májusi Bookfesten történt bemutató után a Román Kulturális Intézet kiadója azt jelezte, hogy az első kiadás el is fogyott. Így most a második kiadásnál tartunk, amit immár a Román Nemzeti Irodalmi Múzeumhoz köthető Tracus Arte Kiadóval közösen jelentettünk meg, de partner maradt a román kiadás jogaival rendelkező Román Kulturális Intézet is.

Ismerik és tisztelik Tabacut

– Milyen volt a fogadtatás a magyar irodalom iránt érdeklődő románok, a kritikusok részéről?

– A májusi bemutató után közel tucatnyi recenzió jelent meg a trilógiáról, s itt külön kiemelném, hogy a legolvasottabb román kulturális hetilap, az Observator Cultural két egymást követő héten majdnem egy-egy újságoldalnyi terjedelemben foglalkozik igen alaposan a művel, mégpedig Bogdan-Alexandru Stănescu tollából született a recenzió, akire a mai román irodalomolvasó közönség különösen odafigyel. Vagyis a reakciók kifejezetten jók, a könyvesboltok folyamatosan rendelik a művet, ugyanakkor mi sem érezzük befejezettnek a trilógia megismertetését, hiszen a bukaresti, tusnádfürdői, kolozsvári és marosvásárhelyi bemutatók után idén ősszel további eseményeket tervezünk. Természetesen a fordítás népszerűsítésében nagy szerepe van annak, hogy a román értelmiség körében jól ismert és tisztelt fordító, Marius Tabacu vállalta a mű fordítását, hogy Lucian Nastasă-Kovács írta az előtanulmányt, és szerkesztette a jegyzeteket, illetve Marta Petreu, a kortárs román irodalom ismert szereplője írta az előszót. Tehát kifejezetten pozitív visszhangról számolhatunk be.

Sőt azt kell mondanom, hogy akkor is pozitív volt a Bánffy-trilógia fogadtatása, amikor éppen azt tapasztaltuk, hogy mindent megtesznek azért, hogy a román centenáriumi évre ne jelenjen meg a könyv.

Akkor sem hangzott el egyetlen negatív értékelés sem, csak éppen nem jelent meg a mű…

Felszínes, ellenséges nézet

– Nyilván az általános román nézet a magyar arisztokráciáról nem túl pozitív. Találkoztak-e a Bánffy-mű kapcsán ennek a nézetnek a megnyilvánulásával?

– Az általános nézet rendkívül felszínes, mondhatni ellenséges. Alapvetően az elkobzott ingatlanok és földtulajdon visszaszolgáltatása kapcsán, illetve az 1989 előtti történelemkönyvekből „ismert” elnyomó társadalmi rétegként jelenik meg a magyar arisztokrácia, „grofii” az általános percepcióban. Ezt tapasztaltuk – s így már rögtön be is ugrik egy negatív konnotáció –, amikor a májusi könyvbemutatón Marta Petreu nagyon dinamikus, őszinte lelkesedésből fakadó ismertetője után a Román Kulturális Intézet kiadójának igazgatója mégiscsak el kellett mondja: „nem kell visszasírni a letűnt világot”.

Idézet
Ezek után nem nekünk kellett elmagyarázni az úriembernek, hogy Bánffy végképp nem sírta vissza az eltűnő arisztokráciát, hanem éppen történelmi felelősségét firtatja a műben, és Marta Petreu kérte meg, hogy olvassa el a trilógiát, s meg fogja érteni az ő lelkesedését.
Kósa András László szerint pozitív volt a mű fogadtatása •  Fotó: Facebook/Balassi Intézet Galéria

Kósa András László szerint pozitív volt a mű fogadtatása

Fotó: Facebook/Balassi Intézet

– Tud-e leépíteni előítéleteket a román nyelvű trilógia?

– Mindenképpen tud. A könyvbemutatókon is elhangzott, hogy nincs egyetlen olyan román író sem, aki úgy beszél az erdélyi román paraszti kultúráról, mint Bánffy a Mócföld lakóiról. Ugyanakkor az erdélyi arisztokráciáról is árnyalt képet fest, s bár elsőre azt hinnénk, hogy Bánffy megértéséhez több ismeretre van szükség, mint amennyivel esetleg a román olvasó rendelkezik – ezt segíti, hogy Marius Tabacu rendkívül körültekintően „írta át” a művet román nyelvre. Ehhez kellett az az ismeret, amivel egy tökéletesen erdélyi ember, mint Tabacu érti és értelmezi Bánffyt. De, amint már említettem, kell a román történész bevezető tanulmánya és a lábjegyzetek is. A könyv jól fogy, s egy olyan közegben, ahol a könyvolvasás a statisztikai adatok alapján rendkívül alacsony, ott azt hiszem a hatás még biztatóbb.

Ennek a könyvnek már hetven éve meg kellett volna jelennie, sőt először románra kellett volna fordítani.

Nem így történt, most viszont azt mondom, s ez már a marketingszemlélet, hogy jót tett a „bizonytalanság” is, ami a román fordítást és megjelenést körülvette, ami nekünk persze a kegyetlen valóság volt.

Lebontani az előítéleteket

– Érthető a magyar kultúra Bukarestben, azonos tud lenni egy alapvetően magyaroknak készült alkotás a románok számára?

– Néhány éve a Bukaresti Magyar Filmhetet olyan filmmel nyitottuk, amire sokan azt mondták, hogy nem fogja érteni a román közönség. S kiderült, hogy Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjén éppúgy nevetett a román közönség, mint a magyar. Lehet, hogy nem pont ugyanúgy nyeli a 20. század történelmének keserű piruláit, de a családtörténetet érti. Előttünk áll az 1989-es társadalompolitikai fordulat 30. évfordulójának rendezvénysorozata, s azt gondolom, ez is lehetőség, hogy lebontsunk előítéleteket. Szintén néhány éve az 1956-os forradalom 60. évfordulója kapcsán ugyanazokat a filmhíradókat vetítettük egymás mellett, amit a magyar és a román filmarchívumban megtaláltunk. A képek ugyanazok voltak, a tudósítás más: az egyiken ellenforradalom, a másikon horthysta csoportok revíziós törekvése.

Idézet
A teremben ülő fiatalok döbbenten nézték, hogy miként manipulált mindkét ország hatalmi rendszere.

Sok ilyen kell még, de nekünk az a dolgunk, hogy megismerhetővé tegyük azt, ami nem hozzáférhető a román közönségnek, hogy a kultúrán keresztül érthetővé tegyük azt, ami foglalkoztat bennünket. Ennek egy apró kockája a Bánffy-trilógia román megjelenése, ami értelmezhető egyféle magyar ajándéknak a román centenáriumra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten