Az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) kávéház Váradon a múlt század elején
Fotó: archív
Kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó nagyváradi helyszíneit a Szent László Egyesület román nyelven is feliratozott kisfilmjei, amelyeket havonta tesznek közzé a világhálón. Az alkotásokról az első nyilvánosságra hozott film forgatókönyvének szerzőjét, szerkesztőjét, Imre Zoltán kultúrantropológust kérdeztük.
2020. december 04., 08:322020. december 04., 08:32
2020. december 04., 10:252020. december 04., 10:25
Nagyvárad kevésbé ismert titkaiba, kultúrtörténetébe, építészetébe nyújt betekintést az a nyolcrészes, román nyelven is feliratozott kisfilmsorozat, amely a Szent László Napok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján lesz megtekinthető, egy rész már el is készült belőle. A filmek alkotói közölték,
„A világjárvány megfékezése érdekében foganatosított óvintézkedések arra késztetnek, hogy időnk nagy részét otthonunkban töltsük. Ezért arra gondoltunk, hogy újabb rövidfilmekkel lepjük meg a közönséget” – írták.
Az első kisfilm, amelynek címe: „Ki az, aki fütyörészik? Dohányt a szájába!” – kávéházi séta Nagyváradon, többek közt a Llyold kávéházat, a Müller Kioskot, az Apolló városi kávéházat, a Royal kávéházat, a Magyar Királyhoz kávéházat mutatja be. A rövidfilmben ötvöződik a múlt a jelennel, de a fő hangsúly a váradiak „la belle epoque”-ján van: kulturális kuriózumokkal, korabeli felvételekkel idézik meg a régmúlt idők meghatározó helyszíneit, a kávéházi világ főszereplőit.
A film forgatókönyvének írója, szerkesztője Imre Zoltán kultúrantropológus, aki a Krónika megkeresésére elmondta, a tematikák a város művészete, képzőművészete, építészete, szecessziós emlékei, kultúrtörténete köré épülnek.
– mondta Imre Zoltán. Hozzátette, a város virágzását bemutató filmekben lesz még szó a nagyváradi zsidóságról és a környéken egyre nagyobb teret hódító kézművességről is, valamint a szecessziós építészetről: külön a fontos épületekről, egyes utcákról. „Ezek a kisfilmek hiánypótlóak, ugyanakkor egyfajta jövőképet is adhatnak a fiataloknak, hogy a nagy múltú városban igenis van lehetőség fejlődni. A fejlődő városnak is nagyon jó az ilyen típusú tükör, hiszen ezen keresztül az látható, hogy milyen lehetett a múlt század elején Várad, amelynek jelenleg szépen alakul az arca sok tekintetben” – mutatott rá a kultúrantropológus.
Fotó: archív
Imre Zoltán arra is kitért, a Szent László Napok román nyelvű Facebook-oldalán román nyelvű feliratozással is követhetőek a kisfilmek, így a román ajkú lakosság is megismerheti mélységében a város kultúrtörténetét, múltjának magyar kulturális vonatkozásait. A románul feliratozott kisfilmekkel kapcsolatban nagyon elégedettek a nézők, amint a közösségi oldalon írják, köszönik a várostörténeti ismertetőket. „Nekünk ez jólesik, hogy a román ajkú érdeklődők örömüket fejezik ki amiatt, hogy közösségépítő városismertető kisfilmjeink készülnek.
– mondta a kultúrantropológus. Kifejtette, olyan város volt Nagyvárad, ahol mindenkinek szabadon lehetett gondolkodni, élni, megnyilvánulni, a költők, írók, nők, üzletvezetők, befektetők szabad városa volt. Amint a váradi kávéházi életet bemutató kisfilmben elhangzik, a város építészete egyedi volt, stílusai közül kiemelkedett az eklektika és a szecesszió.
„Az 1900-as évek elejétől beszélhetünk Nagyvárad lakosságáról úgy, mint Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő helyi társadalmáról. Akkoriban a polgári élet is magasabb szinten zajlott, az első világégésig ez volt a váradiak „la belle epoque”-ja” – mutat rá Imre Zoltán. Mint kifejti, mindenütt érezni lehetett a változás szelét, mivel a népes fiatalság nyitott közeget alkotott, a település valóban „a Holnap városává” alakult. A Sas kávéházról például az is elhangzik, hogy itt a pincérek udvariasságukról igen híresek voltak, és Ady Endre is járt ide. „A legutolsó megjelenése Nagyváradon halála előtt három hónappal épp a Fekete Sas palotában volt. A Szeretném, ha szeretnének verset is ebben a palotában olvasta fel a színpadon” – hangzik el a kisfilmben.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
szóljon hozzá!