Kriterion-könyv közelmúltunk győztes végvári csatájáról

Aki felnőttként élte meg a kilencvenes évek előtti idők napról napra fokozódó tiltásait, megszorításait, az egész nyomorúságát, az emlékszik arra az örömre, amikor a könyvüzletekben megjelent egy-egy új Kriterion-kiadvány.

Molnár Judit

2020. július 29., 17:512020. július 29., 17:51

Még az aránylag keveset olvasók is rögtön lecsaptak rá, gyerekeik-unokáik majdani érdeklődésére gondolva, de mindenekelőtt arra, hogy ez az új könyv is a mi győzelmünk egyik újabb fegyverténye.

Igen, bátran állítom, hogy ez a bizonyos győzelem nem holmi költői túlzás, nagyon könnyen ellenőrizhető.

Győzelemnek éreztük a legfrissebb könyvet, holott a nagyközönség „csak” haszonélvezője volt az érte vívott csatának, nem a harcban is résztvevő közkatona.

A legtöbben nem is tudták pontosan kik és hol viaskodnak a mi akkori kultúránk talán legfontosabb végvárának, a Kriterion Könyvkiadónak az ostromlóival. És milyen nehézségek közepette sikerül folyamatosan győzniük, várkapitányuk, Domokos Géza kiadóigazgató vezetésével.

Kötelességemnek érzem itt, nevének első említésekor, bevallanom, hogy a kiadó vármetaforával történő említéséért Domokos Gézának tartozom utólagos köszönettel, mivel a képzettársítás tudatalattimból felszínre kerülése jórészt az ott lappangó Domokos-könyvnek köszönhető: Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000.)

A köteteket megelőző küzdelmekről valójában csak a kiadó bukaresti és kolozsvári szerkesztőségében dolgozók tudtak, s akikkel még beszélhetett, el is mondták Bartha Katalin Ágnesnek, aki gigászi munkával gyűjtötte össze H.Szabó Gyula, Kacsó Judit, Mocanu Szemlér Judit, Panait Róza, Szilágyi N. Sándor, Elena Diatcu, Gabriel Gafița, Steva Lepoiev, Franz Hodjak, Gundhardt Mária, Octavia Nedelcu, Bálint Lajos, Dávid Gyula, Egyed Péter, Mező Piroska és Szabó Zsolt vallomásait, visszaemlékezéseit, a szerkesztőségi hangulatot és mindenekelőtt Domokos Géza szerepének jelentőségét abban, hogy az indulástól (1969), a változásig, a kezdeti évek lazább, nyitásnak tűnő évei után az egyre komoruló és egyre több nehézséget jelentő nyolcvanas éveken át sikerült nemcsak talpon maradnia a kiadónak, de emelt fővel átmennie a változásba.

Ennek a húsz esztendőnek a története jelenik meg Bartha Katalin Ágnesnek köszönhetően az Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) Kolozsváron 2020-ban a Polis Könyvkiadó – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közös gondozásában kiadott kötetben.

Legszívesebben mindenik interjúról külön írnék néhány sort, de egy könyvismertető terjedelme nem enged meg ilyen luxust, ezért röviden annyit mondanék, hogy úgy olvasható a könyv, mint egy izgalmas krimi, holott konkrét gyilkosságról szó sincs, csak a sorok közül előbukkanó szándékról, amivel szerették volna a kor szószólói ezt a csodaintézményt megsemmisíteni. Azt pedig a többet megéltek, de a fiatalabbak is tudják, hogy gyakran a szándék sokkal gyilkosabbnak bizonyul magánál a tettnél. Ám mindenik interjúból egyaránt árad, hogy a legismertebb mesterdetektíveknél is megfeszítettebb munkával Domokos Gézának és a kiadó munkatársainak, egymásba vetett hitük és bizalmuk segítségével sikerült elhárítaniuk az újra meg újra próbálkozó „megfojtásukat”. Azzal ajánlom a könyvet mindenki figyelmébe, hogy biztos vagyok, nem okoz majd csalódást, de maradandó élményeket annál inkább.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron