Aki felnőttként élte meg a kilencvenes évek előtti idők napról napra fokozódó tiltásait, megszorításait, az egész nyomorúságát, az emlékszik arra az örömre, amikor a könyvüzletekben megjelent egy-egy új Kriterion-kiadvány.
2020. július 29., 17:512020. július 29., 17:51
Még az aránylag keveset olvasók is rögtön lecsaptak rá, gyerekeik-unokáik majdani érdeklődésére gondolva, de mindenekelőtt arra, hogy ez az új könyv is a mi győzelmünk egyik újabb fegyverténye.
Igen, bátran állítom, hogy ez a bizonyos győzelem nem holmi költői túlzás, nagyon könnyen ellenőrizhető.
A legtöbben nem is tudták pontosan kik és hol viaskodnak a mi akkori kultúránk talán legfontosabb végvárának, a Kriterion Könyvkiadónak az ostromlóival. És milyen nehézségek közepette sikerül folyamatosan győzniük, várkapitányuk, Domokos Géza kiadóigazgató vezetésével.
Kötelességemnek érzem itt, nevének első említésekor, bevallanom, hogy a kiadó vármetaforával történő említéséért Domokos Gézának tartozom utólagos köszönettel, mivel a képzettársítás tudatalattimból felszínre kerülése jórészt az ott lappangó Domokos-könyvnek köszönhető: Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000.)
A köteteket megelőző küzdelmekről valójában csak a kiadó bukaresti és kolozsvári szerkesztőségében dolgozók tudtak, s akikkel még beszélhetett, el is mondták Bartha Katalin Ágnesnek, aki gigászi munkával gyűjtötte össze H.Szabó Gyula, Kacsó Judit, Mocanu Szemlér Judit, Panait Róza, Szilágyi N. Sándor, Elena Diatcu, Gabriel Gafița, Steva Lepoiev, Franz Hodjak, Gundhardt Mária, Octavia Nedelcu, Bálint Lajos, Dávid Gyula, Egyed Péter, Mező Piroska és Szabó Zsolt vallomásait, visszaemlékezéseit, a szerkesztőségi hangulatot és mindenekelőtt Domokos Géza szerepének jelentőségét abban, hogy az indulástól (1969), a változásig, a kezdeti évek lazább, nyitásnak tűnő évei után az egyre komoruló és egyre több nehézséget jelentő nyolcvanas éveken át sikerült nemcsak talpon maradnia a kiadónak, de emelt fővel átmennie a változásba.
Legszívesebben mindenik interjúról külön írnék néhány sort, de egy könyvismertető terjedelme nem enged meg ilyen luxust, ezért röviden annyit mondanék, hogy úgy olvasható a könyv, mint egy izgalmas krimi, holott konkrét gyilkosságról szó sincs, csak a sorok közül előbukkanó szándékról, amivel szerették volna a kor szószólói ezt a csodaintézményt megsemmisíteni. Azt pedig a többet megéltek, de a fiatalabbak is tudják, hogy gyakran a szándék sokkal gyilkosabbnak bizonyul magánál a tettnél. Ám mindenik interjúból egyaránt árad, hogy a legismertebb mesterdetektíveknél is megfeszítettebb munkával Domokos Gézának és a kiadó munkatársainak, egymásba vetett hitük és bizalmuk segítségével sikerült elhárítaniuk az újra meg újra próbálkozó „megfojtásukat”. Azzal ajánlom a könyvet mindenki figyelmébe, hogy biztos vagyok, nem okoz majd csalódást, de maradandó élményeket annál inkább.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Ma még a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem régi épületének az aulájában áll, de az új épületszárny felépítése után kikerül a négy fal közül Wagner Nándor nagyváradi születésű szobrászművész és felesége, Csijo asszony mellszobra.
Szatmárnémetiben zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál, amely a romániai kisebbségi színjátszást képviselő társulatokat, és azok reprezentatív előadásait vonultatja fel.
Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tizedik alkalommal szervezi meg a Színházi Iskolák Találkozóját 2024. november 15–24. között – tájékoztatott csütörtökön a Magyar Művészeti Kar titkársága.
Ady Endre nagykárolyi szobránál ünnepelték a magyar nyelv napját a helyi Vasile Lucaciu vegyes tannyelvű általános iskola magyar hatodikosai.
Románia eddigi legnagyobb régészeti lelőhelyét találták meg Arad és Temesvár között a vasúti pálya felújítását megelőző leletmentő ásatások során.
szóljon hozzá!