2009. július 14., 10:392009. július 14., 10:39
Az amúgy igencsak gyengécske alkotást – amely érdekes alapötletből indul ki, de aztán a forgatókönyv visszásságai miatt átlagosan unalmas gyerekfilmmé süllyed – Stiller játéka tartja legalább egy ideig a felszínen. Minden bizonnyal erre számítva készítették el a film folytatását is, amely még az első résznél mozgalmasabb, lényegesen több extrém szereplőt vonultat fel, de ebben az esetben is Stiller karaktere az egyetlen elem, amely legalább valamelyest élvezhetővé teszi a történetet.
Night at the Museum: Battle of the Smithsonian. Amerikai–kanadai akcióvígjáték, 105 perc, 2009. Rendezte: Shawn Levy. Szereplők: Ben Stiller, Owen Wilson, Robin Williams, Amy Adams, Hank Azaria. Írta: Robert Ben Garant, Thomas Lennon. Kép: John Schwartzman. Zene: Alan Silvestri. Értékelés az 1–5-ös skálán: 2 |
Az alapsztori megegyezik az első részével: az egykori fáraó varázserejű aranytáblája éjszakánként életre kelti a New York-i természettudományi múzeum lakóit. A Ben Stiller alakította főhős azonban immár nem éjjeliőrként dolgozik, hanem találmányainak köszönhetően jól menő üzletember, aki már meg is feledkezett arról, hogy milyen kalandokat élt át egykori munkahelyén, a múzeumban. Most azonban mégis újra magára kell öltenie az uniformist, kiderül ugyanis, hogy a közgyűjteményt a modern kor igényei szerint átalakítják, így a régi tárlatokat átszállítják Washingtonba, a Smithsonian-múzeum raktárába. Itt azonban a fáraó aranytáblája súlyos gondokat okoz, életre kelt ugyanis egy másik egykori egyiptomi uralkodót, aki háromezer év elteltével komoly ambíciókat dédelget: uralma alá akarja hajtani a világot.
A butácska történet manapság legfeljebb a tíz-tizenkét éves korosztályt képes lenyűgözni, tulajdonképpen csak arra jó, hogy a fiatal generációt arra szocializálja, hogy már egészen zsenge korban megszokja Owen Wilson vagy Ben Stiller nevét, és lehetőleg be is üljön a filmjeikre. A történetben még az első részben tapasztaltnál is több következetlenség boszszantja a nézőt, csak úgy hemzsegnek az önellentmondások – a fáraótól kezdve Rettenetes Ivánig és Napóleonig minden szereplő modern nyelvezetben beszél, és tisztában vannak a legfrissebb közéleti fejleményekkel –, ami még akkor is bosszantó, ha amúgy nem a felnőttek jelentik az első számú célközönséget. Sőt annál bosszantóbb, hogy ennyire bugyutának nézik a gyerekeket.
Azért mindemellett belefért a filmbe néhány jó poén is – zömmel Ben Stiller nevéhez fűződnek –, így aztán legalább a rekeszizmok edzésben maradnak. Az éjjeliőr küzdősport stílus elemlámpával mindent visz, és azért az életre kelt történelmi szereplőkhöz kapcsolódó gegek között is van olyan, ami őszinte kacajra készteti a nézőt. A gonosz erők szövetségének megalapításakor például Darth Wader és a Szezám utcából ismert Sütiszörny megjelenése telitalálat. Mindez azonban édeskevés ahhoz, hogy a film valóban jó legyen. Hiába eleveníti fel az amerikai történelem legjelesebb időszakait és személyiségeit az indiánoktó,l Abraham Lincolntól, a Wright fivérektől és Theodore Roosevelttől Amelia Earhartig, az egész sztori akkora valószínűtlen katyvasz, hogy a Vége felirat megjelenése igazi megkönnyebbülést jelent.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.