Fotó: Pál Árpád
Kong, a jóképű óriásgorilla bebizonyította, hogy mindennél szívósabb, és azt is zokszó nélkül elviseli, ha a mozivásznon való 1933-as első felbukkanása óta időről időre újabb rend bőrt húznak le róla.
2017. március 27., 13:072017. március 27., 13:07
Miután 1976-ban Jessica Lange főszereplésével a modern korba átültetve, majd 2005-ben Naomi Watts közreműködésével az eredeti, 30-as évekbeli környezetbe helyezve készült remake belőle, Jordan Vogt-Roberts rendező és a forgatókönyvírói stáb alapjaiban gondolta újra a történetet, hogy a 2000-es évek második évtizedében se maradjunk Kong-sztori nélkül. A végeredmény, a Kong: Koponya-sziget vélhetően nem kerül be minden idők legjobb fantasy-sci-fi mozijai közé, de az is tény, hogy képes élvezhetően – még ha csak mérsékelten eredetien is – újramesélni a nagyra nőtt emberszabású történetét.
Az alkotók ezúttal a vietnami háború idejébe helyezték a történetet, illetve annak a zárására, 1973-ra, amikor Nixon elnök bejelentette, hogy az amerikai egységek fokozatosan kivonulnak a kelet-ázsiai országból. Egy helikopteres század azonban még egy, utolsó bevetési parancsot kap: tudósokat kell elkísérniük egy nemrég felfedezett, titokzatos csendes-óceáni szigetre, hogy megvédjék őket az ott rájuk leselkedő veszélyektől.
Nos a katonák szempontjából ez a küldetés sem lesz sokkal sikeresebb, mint a vietnami háború, a szigeten található óriási lények – mindenekelőtt maga Kong – ugyanis már az elején leamortizálják az egységet. Ami viszont jó alapot ad arra, hogy az egységet vezető ezredes személyes bosszút esküdjön az embereit megtizedelő óriásmajom ellen, amit minden ésszerű ellenérv – és az akcióban elpusztuló további emberei halálának – ellenére is végig akar vinni.
A sztori tehát alapvetően alig több a megidézett kor hangulatához illő, hippi alapvetésű háborúellenes manifesztumnál, a minden bokor mögött halálos veszélyt rejtő, idegen helyen az ottani körülményeket minimálisan sem ismerő katonai egység szenvedéseiben nem nehéz fölfedezni a kudarcos vietnami – és minden más, az ország határain kívül az amerikaiak által viselt – háború metaforáját. És persze a tanulság is levonatik, miszerint csúnya dolog napalmmal terjeszteni a saját politikai rendszerünket olyan helyen, amelynek a viszonyairól fogalmunk sincs, és igazából meg sem kérdeztük a helybélieket, hogy kérnek-e belőle. (Ebben pedig a legfrissebb, Trump-doktrínára is rímel az erőltetett demokráciaexport fölöttébb káros voltáról.)
Mindazonáltal a Kong: Koponya-sziget nem mondható rossz filmnek a maga műfajában. Egyrészt egész jó vizuális gegek és verbális poénok oldják a hangulatot, és teszik kikacsintóssá a néha szájbarágós történetet, másrészt a felvonultatott sztárgárda is a javára válik. Tom Hiddleston a rezignált, de a jó oldalra álló brit kommandós szerepében ugyan nem kap sok lehetőséget a villogásra, de azért hozza a kötelezőt, az Oscar-díjas Brie Larson szerepe sem sokkal lépi túl „a nő a King-Kong-filmben” karakterét, de Samuel L. Jackson karaktere a háborús neurózisból kilépni nem tudó, sőt nem is akaró parancsnok szerepében egész jól eltalált.
A filmben ráadásul hangulatfestő elemként folyamatosan felcsendülnek a kor legjobb rockzenéi, a military szerelmesei pedig tobzódhatnak a vietnami háborús hardverben – úgy mint Huey helikopterek, M16-os és Kalasnyikov gépkarabélyok. (Bár itt megjegyzendő, hogy a történet vietnami háborúba helyezése a már említett moralizáláson túl legfeljebb még azt szolgálhatta, hogy a hangszóróból harsogó zene akkordjaira a trópusi sziget partjai fölött megjelenő helikopterszázad képével a rendező fejet hajthasson az Apokalipszis most című klasszikus ikonikus jelenete előtt.)
Mindent összevetve a Kong: koponya-sziget kellemes kikapcsolódást jelenthet mindenki számára, aki nem ül be túlzott elvárásokkal a filmre – arról nem is beszélve, hogy fényévekkel múlja felül a túltolt, egy adott pillanatban brutális CGI-pornóba fulladó 2005-ös remake-et.
Kong: Koponya-sziget (Kong: Skull Island). Amerikai fantasy-sci-fi, 118 perc, 2017. Rendezte: Jordan Vogt-Roberts. Szereplők: Tom Hiddleston, Brie Larson, John Goodman, Samuel L. Jackson, John C. Reilly. Írta: Max Borenstein, Derek Conolly, John Gatins, Dan Gilroy. Kép: Larry Fong. Zene: Henry Jackman.
Értékelés az 1-10-es skálán: 7
Premier előtti vetítésekkel és közönségtalálkozókkal debütál Erdélyben a Véletlenül írtam egy könyvet – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.