Vallasek Júlia és Péterfy Sarolt a Fogoly utcai színpadon
Fotó: Kiss Gábor
Többkötetes kiadványt állít összeállítani nagyapja, Jékely Zoltán levelezéséből és naplóbejegyzéseiből Péterfy Sarolt magyarországi irodalomtörténész, az író, költő legfiatalabb unokája, aki a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendége volt szombaton. Az eseményen Vallasek Júlia irodalomtörténész beszélgetett Péterfy Sarolttal Jékely Zoltán és édesapja, Áprily Lajos hagyatékáról.
2018. május 13., 12:482018. május 13., 12:48
2018. május 14., 11:072018. május 14., 11:07
„Kevés személyes élményem kötődik a nagytatámhoz, ezért különösen érdekelnek a levelezései és a naplója, bár igyekszem elsősorban irodalomtörténészként hozzáállni a témához" – mondta Péterfy Sarolt.
Mint Péterfy Sarolt mondta, az apa-fiú levelek ebben az esetben azért érdekesek, mivel mindketten költők voltak, így többnyire a megjelenő versekről, azok témáiról szólnak. Áprily apai tanácsokkal látta el Jékelyt, aki édesanyjának nosztalgikusabb és szeretetteljesebb hangvételű leveleket írt.
Péterfy Sarolt elmondása szerint Jékely leveleit nehéz időben meghatározni, ugyanis nem írt rájuk keltezést, ezzel ellentétben Áprily lejegyezte a pontos dátumokat, így az ő levelei alapján tudja beazonosítani a többit is. A beszélgetésen elhangzott,
„Éppen ezért ebben az álomnaplóban nincs sem sorrend, sem bármilyen összefüggés, ami szintén nem könnyíti meg a dolgomat” – ecsetelte Péterfy Sarolt. Hozzátette, a költő állandóan idézeteket, gondolatokat, mondattöredékeket jegyzetelt a zsebnaptárába vagy a noteszébe, de ha éppen ezek nem voltak kéznél, akkor színházi belépő vagy vonatjegy is megfelelt a célnak.
Fotó: Kiss Gábor
A költő alkotói stílusát erőteljesen jellemzi a túlzás, erre példaként unokája mosolyogva mesélte el Jékely egyik levélrészletét, amely szerint „már halálán volt", hiszen napszúrást kapott az olasz tengerparton. Hasonló szóhasználattal jegyzi ezt fel a naplójában is, ahol kiegészíti a szobalány részletes leírásával, aki betegsége során ápolta őt.
Jékely Zoltán Nagyenyeden született, így számára Erdély a gyermekkor misztikus világát jelképezte. Bár kevés időt töltött ezen a vidéken, mégis különös kötődéssel ragaszkodott hozzá. Leveleit számos esetben „Zsoli Kolozsvarensis" néven írta alá. Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, illetve a Termés című folyóiratot szerkesztette. Marosvásárhelyen megismerkedett Jancsó Adrienne előadóművésszel, aki nemsokára a felesége lett.
A költő szeretett horgászni, „horgászrelikviát" hozott létre, ami számára fontos és érdekes dolgokból tevődött össze: ilyen például egy szokatlan gyökérdarab, amelybe ő valamilyen nongifuratív szobrot képzelt bele. Mint a beszélgetésen elhangzott,
Ebben az időszakban tragikus fordulatot vett a magánélete, ugyanis a háborúban meghalt a sógora, amit hónapokon keresztül nem tudott megírni a családjának, hiszen a háború miatt a posta nem működött. Ennek ellenére többször is megírta ugyanazt a levelet, reménykedve, hogy eljut a címzetthez. Jelenleg még tart a hagyaték átfésülése, illetve a költő életpályájának rekonstruálása a levelezésekből és a naplófeljegyzésekből, ám a folyamat végén az irodalomtörténész többkötetes kiadványt szeretne összeállítani.
Görbe Helga
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!