Az elveszettnek hitt kép a Dorotheum aukciós ház honlapján
Fotó: Dorotheum.com
Körösfői-Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep alapítójának egyik elveszettnek hitt festményét adományozzák a marosvásárhelyi Kultúrpalotának helyi civilek. A neves festő készítette a szecesszió erdélyi gyöngyszemének számító Kultúrpalota falképeit és homlokzati mozaikját is.
2022. november 02., 18:272022. november 02., 18:27
2022. november 02., 19:062022. november 02., 19:06
Az 1910-ben készült, házi zongorakoncertet ábrázoló festményt a november 11-én tartandó palotabál szervezői adományozzák a kulturális intézménynek, annak apropóján, hogy a neves festő több műve is látható az épületben.
Az Agerpres hírügynökség szerint az ötödik alkalommal tartandó bál szervezői szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon elmondták: a festményről a Vasárnapi Újság egy 1914-es lapszámában megjelent reprodukcióból tudtak, elveszettnek hitték.
Az Agerpres szerint a bál szervezői elmondták, hogy Aurel Ciupe egyik képe után ez lesz a második festmény, melyet a Kultúrpalotának adományoznak, kiváló állapotban van. Azért keltette fel a marosvásárhelyi művészetkedvelők érdeklődését, mivel alkotója 1911–1913 között a Kultúrpalota belső tereinek díszítésén dolgozott.
A szervezők hangsúlyozták: a magyar szecesszió jelentős képviselőjeként a festő-, szobrász- és iparművészként egyaránt alkotó Körösfői-Kriesch Aladár remekműveket hozott létre Marosvásárhelyen, benti falképei mellett a Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikja is ismert, akárcsak a Ferencz József megkoronázását ábrázoló relief.
Cristina Manoilă elmondta, a Maros megyei múzeum korábban csupán néhány vázlatot őrzött a neves magyar szecessziós mester munkásságából, a gyűjteményt 2019-ben sikerült bővíteni az 1905-ben készült Három gyermek című olajfestményével.
Ovidiu Maior emlékeztetett, hogy a palotabál szervezői már több marosvásárhelyi kulturális intézményt támogattak, a Filharmóniának Beethoven, Berlioz, Mozart és más ismert zeneszerzők Németországban nyomtatott partitúráit adományozták. A Maros megyei könyvtár öt régi könyvvel lett gazdagabb általuk, míg a művészeti líceumnak négy hegedűt ajándékoztak.
Körösfői-Kriesch Aladár (1863. október 29. – 1920. június 16.) magyar festő, szobrász és iparművész, a magyar szecesszió kiváló képviselője. Számos fontos alkotása van Marosvásárhelyen: a Kultúrpalota homlokzatán látható Hódolat Hungáriának című mozaik, illetve az épület több belső falképe. Erdélyi szempontból szintén fontos Az 1586-os tordai országgyűlés című, 1896-ban készült munkája, mely a vallásszabadság kinyilvánításának állít emléket és a tordai múzeumban látható.
A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás