Az elveszettnek hitt kép a Dorotheum aukciós ház honlapján
Fotó: Dorotheum.com
Körösfői-Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep alapítójának egyik elveszettnek hitt festményét adományozzák a marosvásárhelyi Kultúrpalotának helyi civilek. A neves festő készítette a szecesszió erdélyi gyöngyszemének számító Kultúrpalota falképeit és homlokzati mozaikját is.
2022. november 02., 18:272022. november 02., 18:27
2022. november 02., 19:062022. november 02., 19:06
Az 1910-ben készült, házi zongorakoncertet ábrázoló festményt a november 11-én tartandó palotabál szervezői adományozzák a kulturális intézménynek, annak apropóján, hogy a neves festő több műve is látható az épületben.
Az Agerpres hírügynökség szerint az ötödik alkalommal tartandó bál szervezői szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatójukon elmondták: a festményről a Vasárnapi Újság egy 1914-es lapszámában megjelent reprodukcióból tudtak, elveszettnek hitték.
Az Agerpres szerint a bál szervezői elmondták, hogy Aurel Ciupe egyik képe után ez lesz a második festmény, melyet a Kultúrpalotának adományoznak, kiváló állapotban van. Azért keltette fel a marosvásárhelyi művészetkedvelők érdeklődését, mivel alkotója 1911–1913 között a Kultúrpalota belső tereinek díszítésén dolgozott.
A szervezők hangsúlyozták: a magyar szecesszió jelentős képviselőjeként a festő-, szobrász- és iparművészként egyaránt alkotó Körösfői-Kriesch Aladár remekműveket hozott létre Marosvásárhelyen, benti falképei mellett a Kultúrpalota homlokzatát díszítő mozaikja is ismert, akárcsak a Ferencz József megkoronázását ábrázoló relief.
Cristina Manoilă elmondta, a Maros megyei múzeum korábban csupán néhány vázlatot őrzött a neves magyar szecessziós mester munkásságából, a gyűjteményt 2019-ben sikerült bővíteni az 1905-ben készült Három gyermek című olajfestményével.
Ovidiu Maior emlékeztetett, hogy a palotabál szervezői már több marosvásárhelyi kulturális intézményt támogattak, a Filharmóniának Beethoven, Berlioz, Mozart és más ismert zeneszerzők Németországban nyomtatott partitúráit adományozták. A Maros megyei könyvtár öt régi könyvvel lett gazdagabb általuk, míg a művészeti líceumnak négy hegedűt ajándékoztak.
Körösfői-Kriesch Aladár (1863. október 29. – 1920. június 16.) magyar festő, szobrász és iparművész, a magyar szecesszió kiváló képviselője. Számos fontos alkotása van Marosvásárhelyen: a Kultúrpalota homlokzatán látható Hódolat Hungáriának című mozaik, illetve az épület több belső falképe. Erdélyi szempontból szintén fontos Az 1586-os tordai országgyűlés című, 1896-ban készült munkája, mely a vallásszabadság kinyilvánításának állít emléket és a tordai múzeumban látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás