Fotó: Tamás Attila
Műélvezetről, a művészetek oktatásának visszásságairól és elavultságáról, „életvezetési tanácsokról” és persze irodalomról is szó esett a Kukorelly Endre magyarországi íróval a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen csütörtök délután a Bulgakov kávézóban.
2017. augusztus 18., 12:562017. augusztus 18., 12:56
Az író, aki sokadszorra beszélt a nagyközönségnek Kolozsváron – mint mondta, először 1973-ban járt a kincses városban – az e heti rendezvénysorozatot is immár másodszorra tisztelte meg jelenlétével.
Az E-MIL és Magyarország főkonzulátusa által szervezett rendezvényen az író László Noémi kérdéseire válaszolva „vesszőpairpáiról” értekezett, többek közt arról, hogy
nem tanítják meg a gyereket a művek élvezetére és az olvasás gyönyörére, sőt, arra sem, hogy az élet dolgait is élvezze, szeresse, a nagy műalkotásoktól a barátságon át a naplementéig. Ehelyett az iskola nem az alkotások elemzésére kényszeríti őket, művelt embereket akar nevelni, és megakadályozza, hogy megtörténjen az igazi befogadás, amikor libabőrös lesz az ember háta a mű olvasásától, a tanár pedig a „tévedhetetlen pápa”, a mindentudó szerepében tetszeleg.
Fotó: Tamás Attila
„Úgy kéne kormányozni a gyerekeket, hogy otthonosan mozogjanak a kortárs irodalomban, de ez egyáltalán nem történik meg, ehelyett iskolai művészeti szocializációjuk megreked a 19. szintjén” – vélekedett az író, aki kreatív írást tanít 1992 óta. Mint fogalmazott,
„Az igazi műalkotást tulajdonképpen nem is megérteni kell, hanem zsigerileg érezni és élvezni. A nagy mű megrázza az embert, mint Krisztus a vargát, kirántja a mindennapokból. Én tulajdonképpen Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése hatására kezdtem el írni, amikor gyerekkoromban elkezdtem olvasni a regényt, valahol a 200. oldal tájékán letettem és elhatároztam: írással akarok foglalkozni. Nem értettem, hanem éreztem a művet” – mesélte.
Fotó: Tamás Attila
Kitért arra is, hogy meglátása szerint maga az írás is a megértést segíti elő, az író pedig nem a tudás birtokosa és igazságok letéteményese, az alkotás folyamata során ért meg dolgokat. Horatiust idézve azt az életvezetési tanácsot is megosztotta az író, miszerint egy nap se teljen el ecsetvonás nélkül, vagyis mindenkinek azt ajánlja, vezessen naplót, egyébként meg mindenkiben ott lapul a tehetség és potenciál, amit ki kell hozni belőle.
A beszélgetésen szó esett műhelytitkokról is, arról, hogy saját szövegeit nem tekinti szentnek, megjelenés után is alakít, változtat rajtuk, hogy az írásban létezik a „szép hiba” fogalma és hogy miként szokott címet adni írásainak. Kérdésre válaszolva az író azt mondta: mindig szívesen látogat Kolozsvárra, „ha meghívnak, négykézláb is jövök”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!