Kisjátékfilmek és animációk készültek a Filmtett Egyesület „miniatűr filmgyárában” Nyárádszentlászlón

Összesen 40 erdélyi, vajdasági, felvidéki és magyarországi fiatal alkotó vett részt a Filmtett Egyesület által szervezett műhelyben a Maros megyei Nyárádszentlászlón, ahol kisjáték- és animációs filmeket készítettek augusztus elején a 10 napig tartó „mini filmgyárban”. Az idén először az Erasmus+ mobilitási program keretében megvalósuló filmes alkotótáborban elismert magyar filmesek segítették mentorként az alkotómunkát.

Szintén premier volt, hogy három filmrendező foglalt helyet közöttük: Csoma Sándor volt a rendezőcsoport mentora, Szabó Szonja a gyártásvezetőké, és Hajdu Szabolcs a színészcsapaté.

A tábor az előző évek gyakorlata szerint miniatűr filmgyárként működött:

az operatőrcsapatot Tóth Zsolt és Bántó Csaba vezette, a vágókat Czakó Judit és Gorácz Vanda – aki néhány évvel ezelőtt maga is tanulni érkezett a táborba –, a hangmesterek mestere Székely Tamás és Lente Viktor volt, a rendezőasszisztensek pedig Veres Attilától leshették el a szakmát.

A tábor „rejtőzködő” lakói a saját műhelyükben berendezkedett animációsok voltak: hat rövidfilmjük fele papírkivágásos, fele kézi rajzos technikával készült, ők Bertóti Attilától és Egely Katitól tanulhattak. Buzogány Klárát, a Filmtett Egyesület munkatársát arra kértük, összegezze az alkotótábor hozadékait, fejtse ki,

milyen volt az idei műhelymunka a korábbi években szervezett Filmtettes alkotóműhelyekhez képest, valamint hogy mi az, amiben másként, és mi az, amiben a korábbiakhoz hasonlóan viszonyulnak a fiatal filmesek az alkotáshoz.

„Évről évre rengeteg lelkesedést tapasztalunk a jelentkezők részéről. Úgy érzem, idén különösen jó csapat jött össze, nagyon „működött a kémia” közöttük, és rengeteg energiát fektettek a közös alkotómunkába. Néhányan kicsit „bele is haltak” a filmjükbe – ilyent még nem láttam korábban: annyira koncentráltak a folyamatra, hogy egy adott ponton elveszették a lábuk alól a talajt, „talpra kellett újra állítani” néhányukat. Fontos volt visszarángatni őket abba, hogy itt nem az a lényeg, hogy Oscar-díjas produkciók készüljenek, hanem ez tanulási és ismerkedési lehetőség, és végső soron játék” – fejtette ki Buzogány Klára.

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy

milyen volt az együttműködése az erdélyi, vajdasági, felvidéki és magyarországi fiataloknak, lévén, hogy más-más területekről, más-más oktatásból kikerülve verbuválódtak össze.

Buzogány Klára elmondta, korábban is küldtek pályázati felhívást Vajdaságba és Felvidékre is, de nem volt ennyire eredményes, mint idén. Hozzátette, most az Erasmus+ mobilitási pályázatnak köszönhetően valósult meg a tábor, ezért a vajdasági és a felvidéki résztvevők jelenlétére nagyobb hangsúly került, s ennek nagyon örültek: végtelenül kedves, tehetséges és energikus fiatalokkal gazdagodott a csapat.

és a legjobb tudása szerint beleadott mindent, hogy a közös kisfilmjeik utolsó este bemutathatóak legyenek” – mondta Buzogány Klára.

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy milyen volt az alkotómunka a „miniatűr filmgyárban”, ahol mindössze tíz nap alatt kellett teljesen elkészülniük az új alkotásoknak. Kifejtette, nagyon intenzíven zajlott az alkotás, egyik-másik jelenet hajnalban vagy éjszaka forgott, és ez természetesen fizikailag is megterhelő volt. „Aztán beütött egy több órás áramszünet, ami a vágókat és a hangutómunka-csapatot parkolópályára kényszerítette, majd éjszakázásra.

és a filmekhez színészeket válogatnak. Mivel nagyon rövid az idő, minden lépés sok odafigyelést és pontosságot igényel” – fejtette ki Buzogány Klára.

Mint mondta, szerencsére azt tapasztalják, hogy a tábor idején a fiatalokat érő, nagyon erős impulzusok évekig megmaradó, erős kötelékeket, barátságokat tudnak eredményezni. „Jó lett volna, ha több idő marad a közös lógásra, nem csak egy tábortüzes és egy bulis estén tudnak közösen lazulni, de a nagyobb igényű forgatókönyveket csak így valósíthatták meg – és erős és értelmesen érvelő ellenállásba ütköztünk, ha bármiről is megpróbáltuk lebeszélni őket” – mondta a szervező.

Hozzátette,

ami a mentorokat illeti, nagyon hálásak mindannyiuknak és bár tiszteletdíj ellenében végzik a munkájukat, az összeg mindig szerény, és általában véve nem a pénz miatt, hanem elhivatottságból és a fiatalokkal való közös munka iránti szeretetből jönnek az alkotótáborba.

„Hajdu Szabolcs tíz éve táborozott először velünk, azóta többször vezette hol a színész-, hol a rendezőcsoportot. Megtisztelő, hogy vissza-visszatérnek, ha csak tehetik, elfogadják a meghívásunkat, ajánlják az alkotóműhelyt a saját diákjaiknak, ugyanakkor olyanok is vannak közöttük, akik régen maguk is tanulni érkeztek a táborba – pl. Bántó Csaba, Gorácz Vanda, Bertóti Attila –, de évek óta hatalmas energiával segítik és tanítgatják a mostani táborlakókat – mindez nagyon fontos visszajelzés számunkra” – ecsetelte Buzogány Klára.

A szervezőtől azt is megkérdeztük, hogy miként körvonalazódik jelenleg a Filmtett Egyesület számára a fiatal alkotók által felvillantott perspektíva, azaz meg lehet-e vonni a „fiatal erdélyi magyar film” körvonalait.

„Sokat vitatkozunk a csapaton belül is az „erdélyi magyar film” fogalmán, már a Filmtettfeszt versenyprogramja apropóján is, hogy egyáltalán létezik-e ilyen, vagy egyszerűen a magyar filmművészet vonatkozásában kell Erdélyben élő, de nem feltétlenül, szorosan Erdélyhez kötődő témákkal foglalkozó, kisebb műhelyekről vagy elszigetelt alkotókról lehet beszélni.

A többségük a néhány éve itthon is elérhető filmes egyetemi képzéseknek köszönhetően pályakezdő, az idősebb generációkban kevesebben foglalkoznak filmkészítéssel, s a fiatalok jó része is Budapesten vagy Bukarestben keresi az útját hosszú távon” – mondta Buzogány Klára. Hozzáfűzte, idén ugyan készült helyi hagyományt – a Szent Iván-éji harmatfürdőzést – felelevenítő film a táborban, de alapvetően úgy gondolja, ezek a fiatalok arról akarnak filmet csinálni, ami a hétköznapokban érinti és foglalkoztatja őket: szerelemről, barátságról, családi viszonyokról, testvéri kötődésről, találkozásokról és búcsúról – ezek pedig egyetemes témák és értékek – és ez így van jól.

A szervezőt arról is kérdeztük, hogy a Filmtett producersége alatt most megszületett alkotásoknak mi a további sorsa, hol, milyen fórumokon mutatkoznak be a közönségnek a közeljövőben. Kifejtette, a Filmtett Workshop alatt

idén négy kisjátékfilm, hat animációs film, egy humoros operatőri etűd és egy önmagában is megálló, játékfilmes színészgyakorlat készült. A közeljövőben még néhány utolsó simítás fog történni a filmeken, aztán következik a hivatalos premier az október eleji Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén.

„A díszbemutatót Kolozsváron, a fesztivál központjában tartjuk, de a fesztivál több más helyszínén is lesz vetítésük. Remélem, hogy ezután több filmnek is sikerül versenybe kerülnie más fesztiválokon, és a fiatal alkotók megkapják a nemzetközi fesztiválvetítés és -díjazás örömét is – rengeteg példa volt már erre, én pedig nagyon szurkolok az ideieknek is, mert tényleg megérdemlik” – mondta Buzogány Klára.